Gerlóczy Zsigmond dr. (szerk.): Az egészség könyvtára 3. A mérgezésekről (Budapest, 1907)

I. Mérges vegyi temékek - 5. Mérges gázok

77

kémény útján egy-két ilyen befalazott gerenda meggyulladt és aztán napokon át égett lassan szenesedve s óriás mennyiségű szénoxídot fejlesztve, ami csaknem szagtalanul szűrődött át a padozaton a szoba levegőjébe. Göttingenben 14 ember betegedett meg egyszer ily módon és néhányan meg is haltak közülök; Tardieu 1 ily halálesetet említ, s egy német közlemény 3 gyermek halálát ismerteti ilyen körülmények között. Az irodalomban találunk még oly eseteket, melyekben a mérgezést az el nem oltott és parázszsal égő lámpabél okozta. Ilyen egy római szerzetes s egy bécsi fiatal könyvvezető esete.

Ha némelyek szerint fér is némi kétség ezen esetekhez, nem lehet azonban azok lehetőségét tagadni, ha meggondoljuk, hogy az illetők a parázsló lámpabél közvetetlen közelében feküdtek s hogy a szénoxídból o‘oz% a levegőben már mérgező lehet és 0*05% pedig már biztos hatású és o’i% szénoxídot tartalmazó levegő már hosszabb időn át belehelve halálos.

Nálunk az öngyilkosok igen ritkán használják a széngőzt, Franciaországban ellenben ez olyan divatos öngyilkossági mód, hogy a széngőzmér- gezésben elhaltak száma félelmetes nagyságával