Gerlóczy Zsigmond dr. (szerk.): Az egészség könyvtára 3. A mérgezésekről (Budapest, 1907)

Bevezetés (általános tudnivalók)

6

lúg) vagy a hányadékban felismerhetők annak részei (gombák, nadragulya magvak), vagy a méreg jellemző szaga vagy színe által árulja el magát (foszfor, karból, szénkéneg, gálickő). De ha ily bizonyosság nincs is előttünk, mégis erős gyanúnk támad mérgezésre, ha valaki étel vagy ital elfogyasztása után lett hirtelen rosz- szul és állapota rohamosan rosszabbodik. — Meg fogja erősíteni gyanúnkat az a körülmény, ha p. o. egyszerre többen betegedtek meg egy ételtől hasonló tünetek között. Ily körülmények között a gyanús étel vagy ital maradékát, az azt tartalmazó edényt vizsgáljuk meg s azt gondosan — ha lehet, tanúk jelenlétében — félreteszszük az esetleg szükségessé váló vegyi vizsgálat céljaira. Gyakran megesik azonban, hogy a mérget az ételben, hányadékban nem tudjuk felismerni; ilyenkor minden körülményt szinte a vizsgálóbíró szemével kell kutatnunk és a betegen észrevehető tüneteket kell latba vetnünk, hogy a mérget meghatározhassuk, mely- lyel a mérgezés történt. Maró mérgeknél ez nem lesz nehéz, különösen ha maró savak vagy lúgok szerepelnek esetünkben, mert az ezekre jellegzetes felmaródások a szájban könnyen felismerhetők. Ha a szájban marásnak nyoma nin-