Gerlóczy Zsigmond dr. (szerk.): Az egészség könyvtára 3. A mérgezésekről (Budapest, 1907)

I. Mérges vegyi temékek - 3. Mérges fémek

38

T eendőink

detben undorító fémíz (rézíz) jelenik meg a szájban, émelygés, szédülés, rosszullét, majd hányás áll be; a hányadék zöldes színű lehet, ha sok volt a méreg. Az egészen a kimerülésig folyton ismétlődő hányáshoz bélkólika és heves hasmenés csatlakoznak. A kiürített tömegek véresek is lehetnek, s többnyire feketére szine- ződtek. E közben az érverés kicsinysége, a bőr hidegsége és érzéstelensége, bénulások fellépése, ájulás már mint igen veszedelmes jelenségek mutatkozhatnak. Utóbaj gyanánt makacs gyomorhurut, bélfekélyek maradhatnak vissza.

Szerencsére ritka a halálos végű rézmérgezés mert a méreg az általa okozott gyors és heves hányással és hasmenéssel nagyrészt kiürül a szervezetből, úgyhogy hánytató nyújtására alig lesz szükség. Hashajtóul ricinusolajat vagy keserűsót adjunk. Ellenszer gyanánt tejet, tojás- fehérjét lehet hirtelen nyújtani; a krumplicukor is jó lesz; a patikából vagy füszeresbolt- ból hirtelen szerezhető égetett magnesia, kevés sárga vérlúgsó igen jó ellenszerek, ha még a gyomorban van a méreg.

Az idült rézmérgezés ritkán fordul elő. A rézöntőknél jelentkező, s ilyennek hitt megbete-