Gerlóczy Zsigmond dr. (szerk.): Az egészség könyvtára 3. A mérgezésekről (Budapest, 1907)

II. Mérges növények és növényi anyagok - 2. Bódultságot vagy deliriumot, görcsöket okozók

tűk a méreghez hozzászokott. Téves volna azonban azt hinnünk, hogy a dohány értékét a nikotin tartalom adja meg, sőt a kapadohányban van a legtöbb nikotin (7—8%), míg a finom dohányokban j—2% van csak. A havanna-dohányok finomak, illatosak, de erősek is. A dohány értékessége a levelek füllesztésekor keletkező dohányolaj mennyiségétől és minőségétől függ leginkább.

Súlyos nikotin-mérgezések a dohány nyal való szokásos kuruzslások révén jönnek létre. Szokás dohánylevél-forrázatot, bagólevet, pipamocskot csőrében beadni makacs székszorulás ellen, míg a bélférgek ellen tubákot adnak be. Súlyos mérgezési esetek fejlődtek már úgy is, hogy bőrélős- diek, rüh, tetvek ellen használták a dohánylevet. A testre felkötözött fagygyús vagy mézes dohánylevél is mérgezhet, mint azt a csempészek példája mutatja, kik a testükre kötözött dohánylevelekkel titkos útjaikon megkergettetvén, sokszor nikotinmérgezésben összeesnek és elfogatnak. A dohányosok ostoba fogadásai is nem egy áldozatot követeltek: így az egyik 17 pipa elszívása után, egy másik erős dohányos meghalt 12 óra alatt 40 cigaretta és 14 szivar elfüstölése után. Észleltek már halált 1 gr. tubák megevése után is.

103