Vámossy István dr.: A pozsonyi katholikus polgári ápoló intézet (Pozsony, 1898)
II. Fejezet. A pozsonyi kat. polgári ápoló intézet neve, szerkezete és sorsa a XII-XV. században. Szt. Antal kereszteseinek kórháza. Paulus Domicellus és Lasilaus de nuova Domo. Gerhardus de Tombres levele
last keresők száma, miért is, de valószínűleg egyéb okoknál fogva is a rend 1309-ben keresztelő szt. János napján Pozsony szál), kir. várossal szerződéses viszonyba lépett. A városi levéltárban őrzött eredeti latin okiraton Pozsony szab. kir. város és a rend pecsétje látható. A szerződés, melynek korabeli német fordítását facsimilben és kiegészítve a mellékleten bemutatjuk, érdekes világot vet kórházunk eredetére. Lantzlin atya, az Antonius keresztesek pozsonyi telepének főnöke és a város elöljárósága között viszály támadt a kórház tulajdon jogára nézve. Lantzlin azt állítja, hogy a kórház a rendnek tulajdona, míg a város elöljáróságának álláspontja az, hogy ab antiquo, von Alters her, eredetétől kezdve a polgárok tulajdonátképezte. Ebből s a viszály kimeneteléből azt a következtetést lehet vonni, hogy a kórháznak szt. Antal keresztesei által történt alapítása alkalmával a város is hozzájárult a költségekhez, illetve annak fentartásákoz. A per a káptalan előtt oly formán nyert befejezést, hogy szt. Antal testvérei csak a lelkiekről való gondoskodást tartották fenn maguknak, míg minden egyéb földi jövedelem a város által állított procurator vagy Spitabneister kezeibe folyt, ki köteles volt a rendnek minden év szeptember hó 18-án 500 márkát ezüstben fizetni s ugyancsak minden év november hó 11-én 16 akó legjobb minőségű bort beszolgáltatni. Ha a procurator nem fizethetne, ügy köteles a város a fizetést helyette teljesíteni s ha a kötelezettségek teljesítését elmulasztanák, úgy a kórház újból Lantzlin atya vagy annak utódja tulajdonába megy át. A gyűjtésekből bejövő pénzek a várost, illetve a kórház gondnokát illetik, úgyszinte a kórház nevére kiállítandó alapítványok is a kórház és nem Lantzlin atya vagy utódai tulajdonát képezik; ellenben mindazon alapítványok, melyek szt. Antal testvéreinek nevére történnek, Lantzlin atyát vagy utódait illetik meg. Azoukivül Lantzlin atya és utódai örök időkre kapnak egy kőből épült házat1 hozzá tartozó telekkel. Ez utóbbi körülmény 1 A középkori Pozsonyban, épp úgy mint a középkori építészetben mindenütt, nagy szerepet játszik a fa, mint építő anyag. Városunkban a kőházak a XIII. és XIV. században még ritkák voltak, azért vau a jelen oklevélben is különösen kiemelve, hogy az átengedett ház kőből való. Bővebbet Ortvaynál, Pozsony város története II. 320. s a k. 1. Ugyanott olvassuk, hogy az ispotály-újtelki temetőben 1596-ban fából építették a tornyos csontházat. ÍI. FEJEZET. 16
