Vámossy István dr.: A pozsonyi katholikus polgári ápoló intézet (Pozsony, 1898)
II. Fejezet. A pozsonyi kat. polgári ápoló intézet neve, szerkezete és sorsa a XII-XV. században. Szt. Antal kereszteseinek kórháza. Paulus Domicellus és Lasilaus de nuova Domo. Gerhardus de Tombres levele
II. FEJEZET. miért vallja ma is Szt. Lászlót patronusának, miért nevezzük intézetünket ma is, miért fogjuk örök időkig is a Szt. Lászlóról nevezett pozsonyi betegápoló intézetnek nevezni. Intézetünk sorsáról aXII. és XIII. században keveset tudunk. Bizonyos, hogy 1189-ben már áldásos működést teljesített, mert „Anno Dominice incarnationis 1189 Fridericus Imperator in Pentecoste generalem curiam Prehsburc in markia Ungariae celebrans exercitum peregrinorum in militiam Christi condunavit.“ 1 Az Ur megtestesülésének 1189-ik évében Frigyes császár (a Rőtszakállú) pünkösdkor Pozsonyban, Magyarországban birodalmi gyűlést tartván, a zarándokok (t. i. a keresztesek) seregét „Krisztus katonáivá avatta fel“ — tehát a keresztes vitézek Pozsonyban tanyáztak s minden esetre kórházra is volt szükségük. Batu Khan 1241-ben a kórházat felégette. A keresztes vitézek közül sokan életüket vesztették s sok sanyargatást viseltek el. A tatárjárás borzasztó nyomort hozott az országra. „Krisztus születése óta ily csapás, ily nyomor egy országot sem sújtott, milyen érte most Magyarországotígy szól egy német krónika. Az országutak fűvel voltak benőve, a mezők csonthalmazoktól fehérlettek s több napi földre egy lélek sem vala látható; éhhalál, kórvész és ragadozó állatoknak csaknem többen estek áldozatul, mint a tatárok dühösségének; termesztésről szó sem lehetett s ha mégis valamit elvetettek, annak gyümölcsét a sáskák emésztették fel. 2 Pozsony vára és a város is a tatárok dühét kikerülte, bizonyságául annak, hogy mindkettő erődítései jó karban voltak. Elpusztult azonban a Pozsony közelében levő Lamács, de Pozsony külvárosa Széplak, úgyszinte a Vödrits is,3 minden valószínűség szerint azonban minden, a mi a falakon kívül volt. 1 Ortvay: Pozsony város története. I. 259. 1. 2 Kerékgyártó: Magyarország története. I. 151. 1. 3 Ortray: Pozsony város története. I. 299. 1. _ 14
