Vámossy István dr.: Adatok a gyógyászat történetéhez Pozsonyban (Pozsony, 1901)
I. Orvosok Pozsonyban a XII. századtól Torkos Justus Jánosig - Papi orvosok. Doctorok - 10. Kiváló pozsonyi orvosok
BO Az ágostai hitvall. evang. egyházközség itt említett temetőjét, melyet a század hetvenes éveiben osztottak építési telkekre, a mostani Convent-, Lyceum- és Kisfaludy-utczák képezték. Glatz pozsonyi physikns csinos aquarellt készített róla. A levéltárban őrzött festmény kisebb hasonmása azon illustratió, mely Orivoy, Pozsony város története czímű munkájának Ili. kötetében a 205. lapon található. A sírboltokat betöltötték, a sírköveket, márványtáblákat elhordták stb., úgy hogy ma már alig van nyoma a szép sírkertnek, hol nagy orvosaink nyugodtak. Idősb Rayger Károly. Idősb Rayger Károly, az előbbinek Knogler Mária Annával nemzett fia, született Pozsonyban 1641. szeptember 22-én. Életrajzi adatait azon emlékbeszéd alapján közöljük, melyet halála után Gensel János Ádám, a herczeg Esterházy család házi s Sopron sz kir. város főorvosa tartott felette s a mely az „Academiae caesareo Leopoldinae Carolinae naturae Curiosorum Ephemerides, Centuria VII. et VIII. Norinbergae 1719“ czimű folyóirat függelékében a 191.—208. lapon található. Rayger Károly alsóbb tanulmányait a pozsonyi gymnasium- ban végezte; életének 15-ilc évében héber nyelven beszédet tartott. 1659-ben, 18 éves korában, az altdorfi egyetemre ment, hol 2 éven át phylosophiai és nyelvészeti tanulmányokkal foglalkozott. 1661-ben a wittenbergi egyetemen találjuk mint theo- logust. Időközben Ferdinand nevű bátyja halála és anyja és rokonai rábeszélése következtében lemondott a papi pályáról- s 1662. évi február havában mint orvostanhallgató a strass- burgi egyetemre iratkozott be, hol Sebitzius Melchior és János Albert voltak tanárai. Még mint tanuló 1664-ben irta „de inedia“ czímű értekezését. 1665. április havában Hollandiába utazott s Leydenben, első sorban Sylviusnál huzamosabb ideig előadásokat hallgatott. Majd Párisbau találjuk őt anatómiai és chirurgiai tanulmányokkal elfoglalva s felkutatva a könyvtárakat, honnan, növénytani ismereteit kibővítendő, egy félévre Montpellierbe is ellátogat. Párisba visszatérve, újból orvosi tanulmányokba mélyed; 1667-bcn pedig Burgundián és Svájczon
