Vámossy István dr.: Adatok a gyógyászat történetéhez Pozsonyban (Pozsony, 1901)
III. Gyógyszerészek Pozsonyban a XIV. századtól Torkos Justus Jánosig - 7. Gyógyszernyitási engedély megadása, a pozsonyi gyógyszertárak rendezése
- 295 évi vizsgálat rossz eredménye következtében úgy becsületében, mint jövedelmében károsodott, helybeli orvosok által újból megvizsgáltatja, kik azt, csekélyebb defeetusoktól eltekintve, rendben találták.1 Hat évvel a sérelmes és végre nem hajtott királyi rendelet kibocsájtása után újból felkavarják a pozsonyi gyógyszertárak ügyét. A tanács ugyanis, csakhogy eleget tegyen a fenti királyi parancsnak, ismételt sürgetésre jelentést tett a gyógyszertárakról, melyet azonban a helytartótanács nem vett tudomásul, hanem 1733. évi augusztus 7-éről kelt leiratában1 2 a következőkben foglalva össze kifogásait: 1. nem vetettek alá minden gyógyszerészt, mint kívánva volt, a gyakorlati vizsgálatnak; 2. nem mutatták ki az egyes gyógyszertárak közötti különbséget felszerelés és gyógyszerkészlet és -minőség tekintetében ; 3. nem jelentették, vájjon a vizsgáló orvosok az elromlott és rossz gyógyszereket elkobozták-e? 4. nincs kimutatva, hogy a gyógyszerészek mily szerzők szerint készítik gyógyszereiket, a feltett kérdésekre jól vagy rosszul feleltek-e s mily könyveik vannak? 5. hiányzik a vizsgáló orvosok véleménye arról, hogy mely gyógyszertárak volnának tekintettel jobb és bőségesebb felszerelésükre állaudosítandók. Ennélfogva meghagyják a tanácsnak, hogy f. é. augusztus 11-étől kezdve a gyógyszerészeket két tanácsbeli jelenlétében Koller György, Herman András, Perbegg Károly József és Torkos Justus János orvosok közreműködésével elméleti és gyakorlati vizsgálatnak vesse alá, azok gyógyszertárait is vizsgáltassa meg, az examen és visitatió eredményéről pontos jegyzőkönyvet vegyen fel, szóval pótlólag hajtsa végre a fenti pontozatokban kifejtett mulasztásokat. Képzelhető, hogy mennyire elrémültek a város urai és a gyógyszerészek is a leiratra. Valószínű, hogy a vizsgálatra kiküldött orvosokra valami nyomást gyakorolva a parancs végrehajtását megakadályozták. Erre vall a helytartótanács 1733. évi augusztus 18-áról, tehát rövid 11 nap múlva kelt újabb 1 P. A. 1729. decz. 3. és 4. 2 Linzbauer, II., 42. 1.