Vámossy István dr.: Adatok a gyógyászat történetéhez Pozsonyban (Pozsony, 1901)
III. Gyógyszerészek Pozsonyban a XIV. századtól Torkos Justus Jánosig - 1. Első gyógyszertár Magyarországban. A gyógyszerészet kifejlődése dióhéjban
— 273 [ bouillons pointus, quand ils seront rendus, en t’en barbouillant le bee.“ Megetnlítém még, hogy 1660 körül felmerült a kérdés: An clysterium frangat jejunum? Sokat vitatkoztak felette. A lavement (mosás, xkuqzr^p, xlvgto = mosok) elnevezés is sok perpatvarra szolgáltatott okot. A XVIII. század vége fele fájó szívvel búcsúznak el gyógyszerészeink a sokat jövedelmező szerszámtól, melyet azóta a betegápolók és bábák kezelnek. Sic transit gloria mundi! — akarom mondani xluqzYjpsoq. Nem csekély jövedelmet húztak gyógyszerészeink különösen Francziaországban a „restaurant“-nak nevezett gyógyszerkeverékek készítéséből. „Restaurant“ alatt u. i. oly praeparatumokat értettek, melyek a beteget erősíteni, hanyatló életerejét fokozni valának hivatva (restaurans on préparations ayant pour objet de reconforter les malades „privés des puissances naturelles, et capables de relever la ruine des esprits“). Humbug volt az egész, a mennyiben készítéséhez a gyógyszerésznek rendesen aranyokra volt szüksége, melyeket azután ügyesen zsebeibe csúsztatott.1 Néhány szóval a pótszerekről (quiproquo) is meg kell emlékeznünk. A gyógyászatban használt nyers anyagok nagy részét távoli helyekről szerezték be. Ennélfogva gyakran megtörtént, hogy az orvos által rendelt orvosság alkatrészei a gyógyszerész1 II ne faut pás oublier la cautéle de laquelle les ppotiquaires ont usé et usent encore en la préparation des renstaurans, car les bons com- paignons disent, qu’il n’y a restaurans que ceux d’or pour bien restaurer les esprits vitaux, comme il advint d’un ppotiquaire lequel se restaura soy- méme ; voulant faire un restaurant ä une malade demanda des ducats pour y mettre, desquels il restaura sa bourse et air lieu de mettre des ducats ä la fin destination, il mettrit du cuivre jaune en feuilles, et la oil il trouvoit ses gens, bailloit entendre aux malades et parens que l’or des ducats, par sa longue decoction e’estoit liquéfié et tourné en telle substance qu’il appar- rissoit audict restaurant, et que cela estoit faict par la violence du feu et longue ébullition du restaurant et ainsi faysoit passer les ducats des riches malades par invisible et ne laissoit pas de se faire payer de ses journées et restaurans, sans compter les ducats, qu’il desroboit aux malades. Je n’ay pas voulu oublier cecy, affin de montrer le beau et honneste mesnage que font les ppotiquaires. 18
