Vámossy István dr.: Adatok a gyógyászat történetéhez Pozsonyban (Pozsony, 1901)
I. Orvosok Pozsonyban a XII. századtól Torkos Justus Jánosig - Papi orvosok. Doctorok - 3. Orvosi iskolák hazánkban
11 3. Habár hazánkban a XIII. — XVIII. században nem hiányzott a mindennapi szükség által követelt kiművelődés alkalma, a felsőbb kiképzés tekintetéből mégis függő maradt nemzetünk a külföldtől. Vagyonosabb ifjaink felkeresték Salernót s a többi külföldi iskolákat, Bolognát, Paduát, Montpelliert, Párist, Krakót, Prágát, majd a reformatiő után a német egyetemeket és ismeretes, hogy a bécsi orvosi faeultás még századunkban is a magyar orvosok és orvostanhallgatók Mekkája volt. Nem is lehetett ez máskép, mert hiszen, ha eltekintünk a rövidéletű veszprémi, pécsi, budai és pozsonyi egyetemektől, melyek orvosdoctorokat nem is neveltek, ifjamk csak a Mária Terézia által felállított első magyar egyetem létesítése, tehát csak a XVIII. század második fele óta szerezhettek magíjar orvosdoctori oklevelet. Érthető lesz tehát már ez okból is, hogy miért vállalkoztak aránylag oly kevesen Magyarországból a XIII.—XVII. században az orvosi pályára s hogy ennélfogva miért űzött hazánkban a jelzett időben annyi külföldi orvos gyakorlatot. De figyelembe kell vennünk még egy más körülményt is. Városaink lakossága, Pozsonyé is, főkép letelepülés, idegenek bevándorlása útján szaporodott. Városaink vonzották az idegen polgári elemet hazánkba, mert nyilván nem volt a középkorban egész Európában oly ország, mely kedvezőbb letelepedési viszonyokat teremtett volna az idegen telepes számára, mint éppen Magyarország. Királyaink mindenféle kedvezményekkel és kiváltságokkal halmozták el a jövevényeket s oly anyagi, társadalmi és politikai helyzetbe juttatták azokat, hogy ennyi előnynyel szemben vajmi könnyen elfelejthették hazájukat. (Ortvay.) Habár Pozsonyban a németség volt túlsúlyban, az olasz elem is feltalálható. A Ventur-ok utczája még ma is létezik s eltekintve placentiai Jakabtól, Pozsony legrégibb előttünk ismeretes physikusa, Bertalan, Italicus-nak nevezi magát, jeléül annak, hogy Itáliából szakadt hozzánk. Nem lephet meg tehát senkit, hogy Pozsonyban a XVII. századig az orvosok nagy része bevándorolt külföldi. A hosszas és költséges tanulmány miatt, mint a milyen az orvosi már
