Vámossy István dr.: Adatok a gyógyászat történetéhez Pozsonyban (Pozsony, 1901)

I. Orvosok Pozsonyban a XII. századtól Torkos Justus Jánosig - Papi orvosok. Doctorok - 1. Szerzetes orvosok, diplomás papi orvosok, szent Erzsébet

6

Wólffgang in Medicinis Doctor socius et eoncanonicus noster előfordul egy, a pozsonyi káptalannak Mátyás királyhoz intézett felségfolyamodványában. Datum ... in festo Beatae Annae Matris Mariae Anno Domini Millesimo quadringentesimo quinquagesimo octavo.1

Kanonok volt a XVI. században a flandriai születésű Ellebodius (Nicasius) pozsonyi orvos is. Istvánfi a pestisben elhunyt s a szt. Mártonról czímzett főtemplomban eltemetett tudóst a következő verssel tisztelte meg :

Terrarum, oceanique vias, arcanaque coeli,

Et quicquid rerum continet alma parens:

Tum linguas omnes, Nicasi doctissime, noras,

Non minus ut claris editus e Stagyris.

Natura obstupuit, seque ut mage noscere posset,

Te rapuit, sinibus occuluitque suis,

Heu! Sic tu raptus, sic nos te flemus ademptum Belgae, Germani, Pannones, Ausonii.1 2

liiincig: „Capit, eccl. collég'. Posoniens“. czímű művében E. Nicasius neve a kanonokok között elő nem fordul, ha csak fel nem teszszük, hogy orvosunk identikus azon Georgius Kilcente, Magister Canonicus-sza], a ki a 265. lapon 1547-ben fel van említve.

* *

*

Nem mulaszthatom el, hogy Pozsony XIII. századbeli gyógyító személyei között fel ne soroljam magyar szt. Erzsébetet. II. Endre és meráni Gertrud leánya, a keresztény charitas szolid angyala, nem élt ugyan városunkban, de bölcsője itt ringott, a mint azt nagytudományú történetírónk Ortvag a legalaposabban kimutatta.3 Ennélfogva teljes joggal a magunkénak reclamáljuk s óhajtjuk, hogy habár általában, de helytelenül thilringiainalv hívják, szt. neve ezentúl kizárólag a uiaggar jelzővel ellátva forogjon nemcsak nemzetünk, de a világ összes népeinek ajkán.4

1 Weszprémi, IV. 222. 1.

2 Weszprémi, I. 40. s. k. 1., a hol nagyobbrészt theologiai jellegű munkái is felsorolvák.

3 Ortvag, Pozsony város története, I. 261. s. k. 1.

4 A francziák eleget is tesznek jogos kivánságunknak. L. Montalembert, Vie de Ste É. de Hongrie, duchesse de Thuringe, Paris 1880.