Vámossy István dr.: Adatok a gyógyászat történetéhez Pozsonyban (Pozsony, 1901)
I. Orvosok Pozsonyban a XII. századtól Torkos Justus Jánosig - Papi orvosok. Doctorok - 1. Szerzetes orvosok, diplomás papi orvosok, szent Erzsébet
4 Sok volt a papi kuruzsló még később is. Kaisersbergi Geiler strassburgi hitszónok a XVL század elején így prédikál: Du fragst, was Schadens kumpt davon, wan ein priester sich artz- ney annymt. Ich sprich, das vil schaden davon kumpt. Der erst schad ist todschlag, das die menschen umbracht werden, wan warumb zuo ein artzet gehoerrt grosse Kunst und grosse trüw. Er muoss gelernt sein und trüw. Sag mir eins: wa hat es der priester gélért, kein priester hat kein Ziigniss von keiner hohen schuol, das er in der kunst gestudiert hab, wer wolt es in gelert haben. ... Er sol ein artzet der seien sein und nit des Leibs. . . ,1 Másrészről azonban tény, hogy a középkorban számos medicinae et artium liberalium doctor kanonoki vagy püspöki javadalmat élvezett. Királyaink, különösen az Anjouházbeliek, gyakran adományoznak házi orvosaiknak püspökségeket,1 2 a mi annál kevésbbé lephet meg, mert a középkorban nemcsak orvosok és juris doetorok, hanem más laieusok is egyházi állásokba jutottak. Miután, mint ismeretes, a katholikus hierarchiában a két hatalom, t. i. a felszentelés által adott hatalom (potestas ordinis) és a jurisdictionalis hatalom (potestas jurisdictionis), lényegileg és tárgyilag nagyon is • különbözik egymástól, a két hatalom leülön is adható és bírható.3 Ennek következtében minden jurisdictionalis hatalom az egyházban — eltekintve a tridenti zsinatnak határozmányaitól — nemcsak oly személyeknek adományozható, kik felszentelt papok vagy legalább is az alsóbb egyházi rendeket felvették, hanem olyanoknak is, kik egyátalán semminemű egyházi felavatásban nem részesültek. Kitűnik ez a többek között abból, hogy a még ma is fennálló jog szerint pápává választható volna, azaz a megválasztás esetében a pápai hatalmat gyakorolhatná bármely katholikus vallásű egyén, a ki életének hetedik évét be1 Peters, Der Arzt, 13. 1. 2 Weszprémi, III. 449. 1. 3 Aicliner, Comp. Juris ecclesiastici. 65. 1. . . . Potestas ecclesiastica ex fonte, a quo oritur, seu ex modo, quo aquiritur est vel potestas ordinis vel potestas iurisdictionis. cf. S. Thomas 2. 2. qu. 39. art, 3. és 66. 1. . . . ex praxi ecclesiae universali est discrimen inter potestatem ordinis et jurisdictionis . . . potest una sine altera stare.
