Vámossy István dr.: Adatok a gyógyászat történetéhez Pozsonyban (Pozsony, 1901)
II. Az 1679. és 1713. évek pestisjárványairól Pozsonyban - 4. Intézkedések az 1710-ik évi pestisveszedelem alkalmából
- 171 a nagy zsoldos seregek folytonos mozgása következtében fennállott és a járványok terjedését nem csekély mértékben előmozdította, helyi érdekű történelmi vázlatunknál tekintetbe nem jöhet. Bezárták a Duna-, kórház- és széplakutczai („magyar“) kapukat; csak a szárazvám-kapu maradt nyitva, melyen mindenkinek, a ki a vidékről a városba jött, át kellett haladnia. Az utasok és árűik (podgyászuk) megvizsgálására itt egy esküdt volt alkalmazva, hasonlóan egy a lőportoronynál (Pulverstatt), a hol a Csallóközből érkező utasok állapodtak meg. Két esküdt ügyelt a dunai közönséges átkelésnél a bécsi, soproni és győri országutak felé, a kiknek egyike az utasokat vizsgálta, másika az egészségleveleket (Fehde) osztotta ki. Minden házat a városban és a városon kívül naponként átvizsgáltak, vájjon nem-e érkezett oda idegen vagy nem-e betegedett meg valaki s a hatóságnak a vizsgálat eredményéről jelentést tettek. A korcsmák és kifőzök szigorü felügyelet alatt állottak. A kerületi elöljárók (Viertelhauptleute), az orvosok és sebészek minden tudomásukra jutott beteget bejelenteni tartoztak. Vizsgálat nélkül tiltva volt egy holtat eltemetni. A biztosok (esküdtek) szolgálati utasításuk1 értelmében senkit sem bocsájtottak a városba, mielőtt nem constatálták: hogy honnan jön az idegen. Ők vizsgálták át az útleveleket s a Pozsony, Moson és Sopron vármegyékből érkezőket minden további zaklatás nélkül beengedték, a Vágón és a Rábán tül fekvő, azaz fertőzött helyekről jövőkről azonban először is meggyőződést szereztek, vájjon a negyvennapos vesztegzárnak alávetették-e már magukat, ellenkező esetben vesztegzárt kellett tartaniok, mely czélra a város egy házat bérelt ki. A leveleket minden körülmény között kifüstölték, mert nyilván akként vélekedtek, hogy egy máskülönben egészséges utas fertőzött vidékről származó leveleket hordhatna magával, melyekkel a járványt bekurczolhatná. A prímáshoz intézett, alább közlendő királyi rendelet a levelek kifüstölését a hatóságok különös figyelmébe ajánlja. Fa, élelmiszer és egyéb szükséglet, melyet hiteles egészséglevél kisért s a nevezett egészséges megyékből származott, 1 P. A. 1710. 117. 1. et seq,