Vámossy István dr.: Adatok a gyógyászat történetéhez Pozsonyban (Pozsony, 1901)
II. Az 1679. és 1713. évek pestisjárványairól Pozsonyban - 2. Az 1679. évi pestisjárvány Pozsonyban
154 — szokásban maradt. Szt. János ereklyéit körülhordozva a nép nagy részvéte mellett, körmeneteket tartottak a városban.1 Végre az 1679-díki év október havában a halottak száma apadni kezdett, a betegeké azonban nem. Míg az előző hónapokban naponkint 100-an, de annál többen is haltak el a pestisben, október hó 14-én már csak 24-en, — 14-én pedig esak 12*en. Ezután a halandóság gyorsan csökkent, a betegeket azonban magas petechialis lázok gyötörték. Azonban, fájdalom, a külvárosokban, a hol a járvány eddig csak enyhe alakban mutatkozott, — különösen a Vödritzen és a várban — erősebben kezdett pusztítani a ragály, mig végre november havában a váratlanul beállott csikorgó hidegben napi hat egyénre sülyedt az elhaltak száma; ezek legtöbbje is újszülött csecsemő volt. A veszedelem megszűnt. Nem kiméit meg az Isten ostora senkit; rang, mód és nemre való tekintet nélkül hullottak az emberek; a mesteremberek nagy része elpusztult, alig maradt egy-két asztalos, puskaműves egy sem. A polgárok nagy része is kihalt; a Duna melletti városrészben alig maradtak 6-an, ugyanannyian a magyar-utezában, egy szóval, nem volt ház Pozsonyban, a hová a fekete halál be nem köszöntött volna. A ferencziek és szent Klára szüzeinek kolostorába, úgyszinte a jezsuitákhoz és a kapuczinusokhoz is ellátogatott; az utóbbi két kolostor lakói azonban látván a veszedelmet, mely őket fenyegeti, elköltöztek innen. A várbeli és váraljai katonák sátrakat és bódékat készítettek maguknak deszkából a Motzengrund és Donauleiten nevű dűlőkben ; a közülök itt elpusztultakat ugyanott temették el. Augusztus, szeptember és október hónapjaiban a városban és a külvárosokban mindenütt sírás-rívás, jajveszéklés töltötte be a levegőt; nem találkozott ember, a ki könnyeket nem hullatott volna valakiért; reggeltől estig hordták ki a halottakat, szállították a deszkákat a koporsókhoz, tömve voltak a gyógyszertárak, orvosi tanácsra és gyógyszerekre várakozott a tömeg, habár kevesen voltak azok, a kiknek az utóbbiakat 1 Nem szorul magyarázatra, hogy a körmenetek, nagy temetések stb. csak terjesztették a járványt.
