Vámossy István dr.: Adatok a gyógyászat történetéhez Pozsonyban (Pozsony, 1901)

I. Orvosok Pozsonyban a XII. századtól Torkos Justus Jánosig - Függelék

— 107 —

Jobb az étek lév-is, melly nem igen zsíros :

A’ fejér, és púha Semlye-is hathatós;

Természet segítők mindenik, bizonyos.

A’ Papi rendeknek, *s elme fárasztóknak,

Ezek tartatnak ám enni hasznosbaknak:

Ha olly Tyukmonyakkal kedveznek hasoknak, Mellyek tiszták, hoszszak, 's láttzatnak újaknak.

Búza kenyér, új sajt, téj, hidgyed, kövérit: Minden enni való állatok heréjit,

Disznó húst, agy velőt, 's kontzoknak velejit Egyél, 's édes borral gyújstd tested erejit.

A' gyönyörködtető kedves izű étkek,

'S higan sült tyukmonyak téged kövéritnek.

A’ jól meg-ért Fügék sem utolsók lésznek:

'S új szőllő gerezdek; mind hizlalnak ezek.

Ezekből próbálhadd a' Bornak jóságát: Elsőbben : ha annak kedvelled illattyát,

Azutánn az izit: ’s szemléld tisztaságát: Szinéről-is érthedd annak ő mivoltát.

Hogy ha jó Bort kívánsz innya jó kedvedből; Meg-ismérheted azt illyen öt jelekből:

Kellemes illatról, erejek 's színekről,

Hivességről, 's mikor töltőd fel-szökésről.

Az édes, és fejér Borok táplálóbbak,

Testedet tartani, hidgyed, azok jobbak,

Tagjaid az illytől lésznek zömök, jobbak,

Erőd ezzel épül, ’s inaid gyorsabbak.

Ha piros Bort iszol felettébb ’s gyakorta,

Has puffadással leszsz annak az ártalma,

Sőt ha tiszta vólt-is torkodnak az hangja, Kekedést ád néked; mert szód, meg-zavarja

Fokhagyma, és Ruta, Körtvély a’ Retekkel, Méreg ellen valók, Dió-is, Terjékkel,

Ki Fokhagymát eszik éhomra jó reggel,

Nem veszti-meg gyomrát akármelly rósz vízzel.

Nem háborittya-meg semmi hely változás,