Nediliczi Váli Mihály: Házi orvos szótárotska, az az betü szerént magyarúl szólló orvos könyvetske (1797)

Első rész. A' fákról

£,lsö Héfz.

hozzá fzürtt mézet, vagy fehér tznkfotj ha kétittze léfz’a’baratzk-lé, egy verdung lé, egy verdunk méz, vagy öt lat tzukor, ha,pedig kevefebb, diítráháld kilentzed napig, és.el-áll efztendeig-is. Ezen így ké- fzítelt lével gurgurizáld fájó torkodat, ’s me8"8y°gyúl; ugyan-is ezen lévböl igyál egy rozsólisos poharatskával, ha vér pö- késben vagy, a’ vér pökéít meg-állítja. A’ baratzk-fának virágját,és rajta termo eny- vét ha öfzve-fözöd borban, és azt ifzod, vér pokéstöl meg-mént; ha- az így főzött bort sáfrányozod, és úgy ifzod, a’ fájó toroknak dagadását el-ofzlatja; ha a’ ba- ratzkmagnak fzékét rózsa etzetben főzöd, és fájó fejedre kötöd, meg-gyógyít.

■2,) Berkenye-fának az a tulajdonsága vagyon, hogy afzfzú gyümoltsét ha a’ hasmenést fzen védő ember borban meg-ifzfza, meg-állítja folyását.

3.) Birs-alma: Jóllehet minden alrna- fának levelei és virágjai hasfzorító termé- fzetüek, de a’ birs-alma tsak akkor fzorít, mikor az ember éh gyomorra efzi,étel u- tán pedig ha meg sülve efzi valaki, hasát indítja. Ezen gyümőltsböl kéfzített liktá- riom igen jó réfzegségből fzármazott főfájás

£