Szakcikk gyűjtemény
Török József: A két magyar haza első rangú gyógyvizei és fürdő-intézetei
92 azonban, hogy a’ szántói égvényes iblanyos kénes savanyú vizröl tegyünk néhány szót. Hont vármegyének Szánló nevezetű helysége hátárán több rendbeli ásványos vizek buzognak föl, mellyek közül könkéneg- szeszt csak a’ falu keleti végén létező forrás tartalmaz. A’ többi (4) forrás, mellyek a’ falutól mintegy */2 órányi távolságra fakadnak, a’ magok által képezett mészdombok tetejéből, a’ Bori helysége felé vezető út mellett jobb és baloldalról, az égvényes vasas savanyú vizek rovatába tartoznak. A’ könkénegszeszt tartalmazó forrás vize tökéletesen tiszta, színtelen , könkénegszagú, kellemes, savanyú izü. Hévmérséklete -f- 10° R. Tognio tanár ezen forrásban is fedezett föl csekély mennyiségű iblanyt. Gyógyczélokra ezen forrás vize nem használtatik , hanem a' helység lakosai mindennapi italul élnek vele. i5.i4’ brusznói glaub er sós és kénes gyógyvizek. Brusznó helysége Zólyom megyében fekszik, Besztercze- és Breznóbánya között a’ Garan balpartján, egy magas hegyekből környezett keskeny völgyben. A’ falutól i/i órányira fakad két egymástól mintegy 20 lépésnyire létező, gazdag forrás , mellynek czélszerü használata végett 1 839ben egy kis helyes fürdöintézet épitetett itten, melly azóta számos vendégeknek örvend. A’ bruznói gyógyvizek természettani sajátságai. A’ felső forrás vize erős kénes szagú, kellemetlen izü, minélfogva inkább csak fürdőképen használtatik; hévmérséklete -+- 16° R. Az alsó forrás vizének, melly italúl használtatik, hévmérséklete •+• 14° R. Aránysulya 1,0068. A’ brusznói gyógyvíz vegyrészei. Wagner Dániel Jeles vegyészüuk az első forrásvizét 1839 ben vegybontás alá vetette ’s talált egy polgári fontban: Kénsavas hamélegböl . . . .0,18. „ szikélegböl (glaubersó) . . 10,12. „ mészélegböl . . * 2,09. Keserhalvagból ..... 1,89. Szénsavas keserélegböl . . . 0,43. „ mészélegböl .... 7,28.
