Szakcikk gyűjtemény

Török József: A két magyar haza első rangú gyógyvizei és fürdő-intézetei

85 Kénsavas szikéleget, keveset, Szikhalvagot, igen sokat, Szénszavas szikéleget „ keseréleget „ mészéleget Vasélecset, keveset. Könkénegszeszt. — A’ disznópataki kénes viz gyógyjavalatai. Jó sikerrel használják fürdőképpen a’ szóbani gyógyvizet: 1- ször. Idült kütegek és fekélyek ; 2- szor. Köszvényes és csúzos bántalmak, és lerakodások; 3- szor. A’ nyirk és mirigyrendszer bajai, görvély és án- golkór ellen. Belső használata alig ha ajánlandó. iO. A’ hosszítmezői konyhasós égvény es vasas kénes viz. Hosszúmezö helysége, mellynek határán a’ szóbani gyógy­víz fakad , Mármaros vármegye szigeti járásában létezik. Ezen viz megismertetését is Tognio tanárnak köszönhetjük, ki azt vegy- bontás alá vetvén következő alkatrészeket talált: kénsavas szikéle­get igen keveset, szikhalvagot, szénsavas szikéleget, szénsavas ke­seréleget , szénsavas mészéleget, szénsavas vaséleget, nagy meny- nyiségüt; kovasavat és könkénegszeszt. Ezen alkatrészekből a’ szó­bani gyógyvizeknek zsongitva oldozó hatást kell tulajdonítanunk. H. A' parádi égvényes kénes savanyít vizek. Magányrajz. Medizinisch-topographische Abhandlung des Curortes Párád, von Mich. Ern. Prúnyi. Pesth, 1833. Párád helysége Heves megyében fekszik, a’ Mátra hegytö­vében, egy varázs szépségű völgyben , Gyöngyöstől 3 , Egertől 4 órányi távolságra. E’ gyógyhely mind kedvező éghajlati és hely­rajzi viszonyait, mind kényelmes és czélszerü fürdöintézetét, mind pedig 3 különböző nemű és ritka sajátságokkal biró gyógyvizeit tekintve, legnevezetesebb gyógyhelyeink közé számítandó. Mind e’ mellett azonban úgyszólván egészen ismeretlenek voltak ’s csak

Next

/
Thumbnails
Contents