Szakcikk gyűjtemény

Török József: A két magyar haza első rangú gyógyvizei és fürdő-intézetei

72

Ezen vegybontásból látni való , hogy az álló lélrészek kozott a’ kénsavas mészéleg, vagy feinész (Gyps) tulsulylyal bír minden többi alkatrészek között, ’s igy ezen hévvizeket a’ meszes hévvizek (Chalicothermae) közé kell sorolnunk, de a’ mellyek a’ kénsavas keserélegnek szinte jelentélyes mennyiségénél fogva közelítenek a’ keserhévvizekhez (Pikrothermae), hasonlók ezeknélfogva a’ szóbani hévvizek a’ hires pisai ’s luccai hévvizekhez.

A’szklenói hévvizek gyógyjavalatai.

A’ szklenói hévvizek az eddigi tapasztalati adatok, úgyszinte Laszlavik Ödön főorvos és Dr. Lazsánszky kamarai sebész becses közléseik szerint kitűnő jó hatásúak a’ következő betegségekben:

lször. A’ csúzos bántalmak minden bajaiban.

2szor. A’ köszvény különféle alakaiban, mit a’ magas hévmérsékletnél fogva is lehet gyanítani , ha oldozó hatását nem veszszíik is ezen hévvizeknek gondol óra.

3szor. Az idült bőrbetegségekben, főleg a’recset (inpetigo) és sömör fajaiban.

4szcr. A’ takhártyák különféle idült bántalinaiban, különösen pedig a’ női fehérfolyásban.

oször. A’ hasüregi zsigerek , máj, lép, ’s a’ t. dugulásaiban, keményedéseiben, ’s ezek által előidézett veröczérrendszeri pangásokban, rásztkór ’s aranyérben.

6szor. Végre némelly idegkórokban, főleg ha csúzos, kösz- vényes, sömörös ’s a’ t., kóranyag által idéztettek elő ’s tartatnak fen.

2. Ä felső ruszbachi meszes langyos vizek.

Magányrajz.

S. Hambach, Notitia indolis et usus medici scaturiginum Rusbachensium. Posonii. 1778.

A’ felsö-ruszbachi meszes langyos vizek Szepes vármegyében Ó-Lublótól két, Podolintól egy, Kézsmárktól pedig 4 órányi távolságra egy meredek bérezek közé rejtett völgyben buzognak föl, ’s emlékezetet túlhaladó időtől fogva használtatnak; sőt bizonyos, miként hajdan már a’ 17ik században nagyobb hírben és divatban voltak, mint jelenleg , mert már 1735ben leirá azokat Pe- tryci latin és lengyel nyelven , minthogy Lengyelhonból is éven“