Szakcikk gyűjtemény

Török József: A két magyar haza első rangú gyógyvizei és fürdő-intézetei

68

még egy forrás, mellynek vize kizárólag italul használtatván, 5. ivóforrásnak neveztetik. —

A’ h á j-s tubnai hévvizek természeti sajátságai.

A’ fürdőket tápláló erek mind igen gazdag viziiek , jóval szegényebb az ivó forrás ere. A’ viz mindegyikből számos légbuborékokkal törtet ki, ’s azon csatornákban , mellyeken a’ fürdőből foly ki, nem egészen fehér, hanem barnás mésztufát rak le, nyitott edényekben tartatva pedig húzamosb idő múlva az edény falaira és fenekére fehérlő üledéket rak. Minden forrás vize színtelen, ’s annyira tiszta és átlátszó , hogy a’ víztartók fenekén , mikor egészen tele vágynak is, a’ legkisebb tárgyakat meg lehet különböztetni ; továbbá szagtalan és Íztelen még akkor is, ha bedugaszolt edényekben kihűlni engedtetik. A’ források hévmérséklete — 35u R., melly a’ fürdőkben -f- 29°— 32° R. fokra siilyed, az ivó forrás hévmérséklete 32° R.

A’ h á j-s tubnai hévvizek vegytani alkatrészei.

Mennyileges vegybontás alá ezen vizeket csak Kitaibel vetette , ’s a’ fölebb számokkal megjelölt fürdőkben ’s forrásokban talált egy polgári fontban :

1.

2.

3.

4.

5.

Kénsavas szikélegből

4,291.

7,265.

5,238.

0,968,

2,675.

Kénsavas keserélegböl

3,149.

3,379.

3,448.

5,860.

4,105.

Kénsavas mészélegböl

2,293.

2,358.

2,974.

2,227.

2,834.

Szénsavas keserélegböl

0,384.

0,402.

0,346.

0,376.

0,371.

„ mészélegböl

3,271.

3,179.

3,735.

3,379.

3,128.

Kovasavból

0,169.

0,150.

0,194.

0,173.

0,179.

Összesen 13,552

. 16,733,

. 15,935

. 17,983

. 13,292. szem.

Szabad szénsavból 3,736. 3,257. 2,64o. 3,204. 3,133. k. hüv.

Ezen alkatrészeken kívül talált még Kitaibel csekély meny- nyiségü vasat, timsót, vonatanyagot és légenyszeszt (azotum). Ezen vegybontásból, bár az a’ jelenkor igényeit már tökéletesen ki nem elégíti, annyi világos, hogy az álló alkatrészek legnagyobb részét, mintegy kétharmadát kénsavas sók képezik, millynemü ásványos vizek hazánkban nem nagy számmal találtatván , a’ stubnai ritkább ásványos vizeink egyike gyanánt tekintendő. —