Szakcikk gyűjtemény

Török József: A két magyar haza első rangú gyógyvizei és fürdő-intézetei

63 rály és Császárfiirdöt. A’ Sáros fürdő áll egy nagy közönséges, három kisebb fürdőből, és 8 kádfürdőből. A’ iíwdösfürdöben van két márványmedenczéjü , egy góth modorú, kilencz köfürdö, ’s egy közönséges fürdő, ezenkíil mintegy 30 kádfürdő. A’ Ráczfürdö áll egy köz, 8 kőfürdöböl, ’s 4 különös szobácskából. A’ Királyfürdő­ben van 4 közönséges , 4 török köfürdö , 5 rézkádas , és 8 fakádas fürdőszoba, ’s ezekenkül két csinosan bútorozott köfürdö, Nádor-, és Ferdinándfürdö nevezettel. A’ Császárfürdöben van az úgy ne­vezett gyógyudvarban , vagy nagy udvarban , mellyben a’ gyógy , vagy ivókút is létezik , földszint 26 tükör-, vagy köfürdö veres márvány medenczével, és 3 törökfürdő, az emeletben pedig 13 kétkádas fürdőszoba. A’ kisebb udvarban 4 kétkádas , és 6 tükör­fürdő , ’s ezekenkül még a’ török korszakból bántatlanúl megma­radt nagy közfürdő. Ezen fürdőket részint a’ Gellért — részint pedig a’ József hegyből fakadó források látják el elég bőven meleg vízzel; melly utólsóból magából 21 különböző hévmérsékletü forrás fakad. A’budai hévvizek természettani sajátságai. A’ budai hévv izek mind természettani sajátságaikat, mind pedig vegytani alkatrészeiket tekintve, igen csekély eltéréseket mu­tatnak egymástól. Az ivókút vize , mellyhez legkönnyebben juthat­ni következő természettani sajátságokkal bir: pohárba merítve t. i. egészen tiszta színtelen és átlátszó , némellyek szerint kissé kön- kénegszagu , mit azonban jelenleg méltán kétségbe lehet vonni, íze mint a’ langyos vízé, ’s megszokva nem kellemetlen. Hévmérsékle­te -f- 48° R., a’ mosókúté + 51° R. A’ császárfürdöi közönséges fürdő forrásának hévmérséklete + 51° R., melly magas hévmér­séklet lehangolására a’ langyos -f- 20°— 24° R. fokú források vize, nem pedig Dunaviz használtatik. A’Királyfürdőé +48°R.,a’Rácz- fiirdöé + 37—38° R.,a’ Rudasfürdöé + 35—37° R.,a’ Sárosfür- döé H- 38-39° R. — A’ b udai hévvizek vegytani alkatrészei. A’ budai hévvizek vegybontásával Stoker idejétől fogva , ki a’ múlt század elején legelőször irta le tudományosan ezen gyógy­vizeket, többen foglalkoztak, nevezetesen pedig Kranz, Mayer*) ') Merkwürdigkeiten vom tíerhardij oder Blocksberge. Ofen 1795.

Next

/
Thumbnails
Contents