Szakcikk gyűjtemény

Török József: A két magyar haza első rangú gyógyvizei és fürdő-intézetei

60

jedelmű és d) a’ Közönséges fürdő, mellynek hossza 10T/aláb, szélessége 9Va láb, mélysége pedig 4 láb.

A’lippikihévvizektermészettanisajátságai.

Ezen források elég gazdagon adják a’ hévvizet, úgy hogy az egy nap alatt fakadó víz mennyisége szinte 900 akóra rúg. A’ hevenyen merített víz tiszta , átlátszó és színtelen , de ha a’ levegőn huzamosb ideig áll, vagy ha főzetik , kissé megzavarodik. íze légnemű sós , kissé csípős, szaga pedig alig érezhető, fullasztó , de ha a’ fürdőben már sokat fürödtek , vagy a’ víz huzamos ideig állott parafával bedugaszolt üvegekben, könkénegszag fejlődik ki benne. Hévmérséklete a’ sulymérö 28" 9'" állásánál, ’s midőn a’lég— hévmérséklete +- 22° R. foknyi volt, a’piispökfürdőnek + 35° R., a’ püspökfürdő forrásának pedig + 37° R., a’ csárdafürdőé -+- 32° R., a’ forrásé -+- 35° R., a’ kisfürdöé -h 32° R; ennek forrásáé pedig —f— 35° R., a’ közfürdő hévmérséklete + 35°, a’ forrásáé pedig + 36° R. Aránysulya 1,0026. —

A’ lippiki hévvizek vegytani alkatrészei.

Ezen hévvizeket már Hinterholzer vizsgálgatta 1818-ban, legújabban pedig ’s legtökéletesebben Wagner Dániel vetette vegy- bontás alá 1839-ben a’ püspökfürdő és kisfürdö hévvizét, ’s talált egy polgári fontban:

Kénsavas szikelélegböl

4,790.

5,276. szem.

Szikhalvagból

4,687.

4,814. „

Mészhalvagból ...

0,788.

0,760. „

Mésziblagból

0,311.

0,206. „

Szénsavas szikélegböl

10,285.

9,584. „

„ keserélegböl .

0,745.

0,699. „

„ mészélegböl .

1,125.

1,362. „

Alvilsavas vastartalmú agyagföldből

0,027.

0,027. „

Kovasavból

0,834.

0,883. „

Életmüves anyagokból határtalan mennyiséget

összesen

19,944.

20,183. szem.

Szénsavból

9,33.

9,63.k.hüv.

A Kisturdötorrasban.

Légenböl határtalan mennyiséget. —

Ezen vegybontás után a’ lippiki hévvizeket iblanytartalmú szikéleges hévvizeknek kell tekintenünk, jelentélyes mennyiségű