Szakcikk gyűjtemény
Török József: A két magyar haza első rangu gyógyvizei és fürdőintézetei
TÜR. KIS-CZÉG 257 A tűri keserű vise vegytani alkatrészei. A szétbomlást nem szenvedett tűri víz általam eszközlött elemzése , következő alkatrészeket mutatott ki egy polgári fontban : Kénsavas szíkélegböl — — — — 120,60 „ keserélegböl — — — 20,00 Szíkhalvagból — — — — — 10,20 Szénsavas keserélegböl — — — 12,40 „ mészélegböl — — — 1,00 Vonatanyagból — — — — — 0,50 Összesen 164,80 szemei t. E vegybontás után egy évtized előtt a tűri volt a leggazdagabb glaubersós keserű víz a két magyar hazában ; azonban jelenleg a Rags ky kimutatása szerint Ivánda ragadta el e tekintenben az elsőséget. VII. A KIS-CZÉGl KESERŰ VIZ. A kis-czégi keserüvíz Erdélyben Kolosvármegyében jő napfényre K i s - C z é g nevű oláh falu szomszédságában, egy domboktól környezett völgyben a Mezöség nevezetű vidéken. Ezen víz sárgás színű, szagtalan, sós keserű ízű. Hévmérséklete -j-9° R. Aránysulya 1,008 Ezen keserű vizel mind Bél te ki mind Pataki elemezték s az utolsó talált egy polgári fontban : Kénsavas szíkélegböl — — — 105,60 „ keserélegböl — — — 24,00 Szíkhalvagból — — — — — 10,80 Szénsavas keserélegböl — — — 2,00 „ mészélegböl — — — 1,20 Timföldből — — — — — 0,80 Vonatanyagból — — — — 0,80 Összesen 145,20 szemért. Szénsavból — — — — — 2,40 k. hüvelyket. E vegybontás után a kis-czégi keserű vizet ugyanazon alkatrészek jellegzik, melyek a püllnait és budait t. i. a glauber-, keserű- és konyhasó s igy azok pótszeréül szolgálhat e vidéken, ha szinte világhírű nevezetességre nem tarthat is számot. 17