Szakcikk gyűjtemény

Török József: A két magyar haza első rangu gyógyvizei és fürdőintézetei

mennyiségű szénsav, mely a glaubersó kesernyés ízét annyira elburkolja , hogy szinte savanyú víz gyanánt tűnnek föl.

A laszinai keserít víz vegytani alkatrészei.

Ezen laszinai keserű vizet G ü r t h gyógyszerész vetette mennyi- leges vegybontás alá s talált egy polgári fontban :

Kénsavas szíkélegböl — — — 18,51

„ keserélegböl — — — 1,81

Szíkhalvagból — — — — — 10,36

Szénsavas mészélegből — — — 5,29

„ vasélecsböl — — — 0,13

Vonatanyagból— — — — — 0,37

Összesen 36,77 széniért.

Szénsavból — — — — — 56,88 k. hüvelyket.

Ezen vegybontás eredménye után ki kétkednék e glaubersós víz nagy hatályosságáról? Ez ásványvizet bizonyára mind azon altesti rendetlenségekből eredő számos kóralakokban, üdvös hatassal alkal- mazhalandjuk, melyek ellen a hires marienbadi gyógyvizeket naponkint a legszebb eredményekkel rendelni szoktuk. Dr. Hinterberger topuszkói fürdöorvos sikerrel használja e gyógyvizet a váltólázas senyv ellen is, miként a bánsági orvosok az ivándait.

VI A TŰRI KESERŰ VÍZ.

Az erdélyi keserű vizek hős főnökét, a tűri keserű vizet én ismertettem meg először e munka első kiadásában a tudományos világgal. Erdély szorgalmas hydrologjai Bélteki es "Pataki mégnem ismerték e vizet; mi bizonyságot tesz arról, hogy az ö koruknál későbben fedeztetett fel e forrás. Valóban megfoghatatlan , hogy legjelesebb , európai hírre érdemes ásványvizeink némelyike miként maradhat oly sokáig észrevétlenül és használatlanul a mostani tudományos kincsszomjas korszakban, és még különösebb , hogy némely kitűnő ásványvizeink — milyen a szóbani is — számos éveken át népszerűleg használtatnak, s mind a mellett az irodalom mezején szőnyegre nem kerülnek. A tűri keserű víz létezésének tudomásához én csak történetesen jutottam.

Egy izületi lobban szenvedő betegemnek t. i. ürülések eszközlése végett Pesten 1846-ban pulinál vizet rendeltem, mire ö meg- jegyzé, hogy odahaza, valahányszor szorulásban szenved, 1—2 pohár tűri vizet iszik, mely Erdélyben nagyon kapós, sót Magyarhon ErdélyLASZINA. TÜR. 255