Szakcikk gyűjtemény
Török József: A két magyar haza első rangú gyógyvizei és fürdő-intézetei
45 11. A' gyügyi égvényes iblanytartalmú kénes langyos vizek. Hont vármegyének Gyügy és Mére nevezetű helységei között a’ Selmecz folyó balpartján elterülő síkon számos (14 ásványos) források fakadnak , mellyek közönségesen gyügyi forrásoknak neveztetnek, noha ezek némellyike már Mére helységének határán buzog föl. Ezen források, a’ belölök lerakodó ásványos részekből — főleg szénsavas mészélegböl — több ölnyi magosságu szikladombo- bat alkotnak, ’s az ezen dombok tetején, vagy oldalain létező nyílásokon buzognak ki. Természeti ’s vegytani sajátságaikat tekintve igen hasonlítanak egymáshoz , ’s legszembetűnőbb a’ különbség hévmérsékleteikben , úgy hogy némellyek közülök a’ hideg, mások pedig a’ langyos gyógyvizek közé tartoznak. Itten csak a’ magas!) hévmérsékletü ’s már ennélfogva is nagyobb jelentőségű forrásokat tárgyalandjuk, mellyek mind a’ gyügyi határban fakadnak; magas!) hévmérsékletü forrás pedig 3 van , u. m. az úgy nevezett Büdösforrás , az ennek szomszédságában létező ’s a’ domb más oldalán fakadó forrás , és a’ Hosztecsna (köszvényforrás) nevezetű forrás. Különösen figyelemre méltó még a’ hatályos alkatrészek nagy meny- nyiségénél fogva az úgy nevezett föforrás, de a’melly már a’hideg (-f- 13° 6 R.) gyógyvizek rovatába tartozik. A’ gyügyi langyos források t e r m é s z e 11 a n i sajátságai. Ezen források vizei tiszták , kissé kékellök , izök kissé sós, savanyú, szaga pedig ollyan mint a’ záptojásé. A’ büdösforrás hév- mérséklete -f- 19, 2° R. A’ büdösforrás szomszédságában létezőé -h 18° R. A’ Hosztecsna nevű forrásé szinte -f- 18° R. A’ gyügyi langyos források vegytani alkatrészei. Ezen gyógyvizek vegybontását is Tognio tanárnak köszönhetjük, ki is következő alkatrészeket talált ; u. m. szénsavas szikéleget , szénsavas keseréleget, szénsavas mészéleget, szikhalva- got, kénsavas szikéleget, kénsavas mészéleget, vilsavas timélcget, kovaföldet, lavanyt és iblanyt, szabad szénsavat, és könkéneg- szeszt. — Minélfogva a’ szóbani vizeket sós égvényes kénes és iblanytartalmú savanyú vizeknek kell tekintenünk.
