Szakcikk gyűjtemény
Török József: A két magyar haza első rangu gyógyvizei és fürdőintézetei
162 BALATON FÜRED. 5. Az idegrendszer központjainak élesztőse, izgatása következtében némely idegkóroknál, milyenek az átalános levertség, kedélyi elhangultság, rásztkór, méhkór, tehetetlenség (Impotentia) stb. 6. A túlérzékenységet csilapitó hatásuknál fogva, az idegzsá- bákban, méhfájdalmakban, hányásra való ingerben. A savanyú vizekben szereplő többi alkatrészek gyógyhatásáról már fölebb különkülön szólottunk. A) GLAUBER SÓS SAVANYU VIZEK. I. A BALATON-FÜREDI SAVANYU VIZEK. Magányrajzok. N. S. Kurzer Unterricht von dem Füreder Säuerling, welcher in dem Weszprimei Comitate im Königreiche Ungarn sich befindet. Wien. 1780. J. M. Oesterreicher: Nachricht von den .Bestandtheilen und Heilkräften des Füreder Sauerbrunnen. Wien. 1782. A. Arátschy: Anmerkungen über den Füreder Sauerbrunnen. Pesth. 1787. A. Arátschy: Beschreibung des Füreder Sauerbrunnens. Pesth. 1788. Joh. Wurms: Anleitung zum Gebrauch der Mineralwässer und Bäder mit besonderer Hinsicht auf das Füreder Mineralwasser. Pressburg. 1807. M. Petrovich: Eigenschaften des Füreder Mineralwassers in Ungarn. Ofen. 1814. C. L. Sigmund: Füreds Mineralquellen u. der Plattensee. Pest. 1837. Miskolczi Károly: Balaton-Füred, mint savanyú víz. Veszprém. 1837. Horváth Bálint: A füredi savanyú víz s Balaton környéke. M. Ováron. 1848. Balaton Albuma. Füred és Balaton vidéke képekkel és magyarázó szöveggel. Pesten. 1848. Balaton-Füred! van-c ki e nevet nem ismeri? elkérdhetjük a költővel. A legkitűnőbb fürdöintézeteink díszes koszorújában drága gyöngyként tündöklő balaton-füredi gyógyhely Zala vármegyében fekszik a Balaton partján, Füred helységtől */,, a Balaton hullámain uralgó, félszigeten épült Tihanytól egy órányi, Veszprém várostól pedig 2 mértföldnyi távolságban. Ezen gyógyhely bájoló szépségű környéke , szelíd éghajlata, csinos és kényelmes épületei s jeles sajátságokkal biró, Magyarhonban mondhatni ritka ásványos vizeinél fogva méltán legkeresettebb fürdőintézeteink közé tartozik. — Bár ezen gyógyforrások Zeiler (1632), Krekwitz (1683), Lover(1695), B o m b a r d i (1750), Bél Mátyás (1753) irataik után már egy pár századtól fogva ismeretesek: mindazáltal csak a múlt század vége
