Szakcikk gyűjtemény
Török József: A két magyar haza első rangu gyógyvizei és fürdőintézetei
152 KOVÁSZNAI POKOLSÁR. Mészhalvagból — — — — — 0,90 Yonatanyagból — — — — — 1,00 Össesen 9,70 szemért. Könkénegből — határozatlan mennyiséget. G y ó gyj a v a 11 a ta i: Használják fíirdbképen idült kütegekben, csúzos és köszYényes bántalmakban s ezek által előidézett zsugorodásokban. XIX. A KOVÁSZNAI POKOLSÁR NEVŰ FORRÁS. Kovászna székely helység Háromszékben az Erdélyt Moldvától elválasztó hegylánczolat aljában fekszik. Ezen helységben két savanyú víz s egy kénes forrás fakad, mely közönségesen Pokolsárnak neveztetik s fürdöképen használ tátik. A Pokolsár vize zavaros, élénk könkénegszagú, először savanyús, később fanyar tinta ízű. Pataki vegybontás alávetvén, talált egy polgári fontban : Szíkhalvagból — — — — — 1,0000 Kénsavas szíkélegböl — — — 2,6000 „ mészélegböl — — — 2,8000 „ keserélegböl — — — 0,9000 vasélecsböl — — — 0,8000 Vonatanyagból — — — — — 0,5125 Összesen 8,6125 szemért. Szénsav és könkéneg keverékéből — 28, 80 k. h. Használják fürdöképen, összekötve a bodoki vagy borszéki savanyúvíz italával. Sajnos, hogy az itt elősorolt s átalában az erdélyi nagy fontosságú gyógyvizekről a közelebb lefolyt szinte 30 év alatt — Borszék, Zaizon, Torda F. Bajom és Vízaknát kivéve — az irodalom utján semmi sem jutott a nyilvánosság mezejére s igy még mindig a Béltoki és Pataki 3 évtizedes munkálatai az egyedüli kútforrások, melyek bizony mostani igényeinket már ki nem elégíthetik. XX. A GYÜGYI, MÉREI ÉS SZÁNTÓI KÉNES GYÓGYVIZEK. A gyügyi langyos égvényes kénes forrásokról a hévvizek rovatában szólván, előadók, miként a gyügyi és mérei határban számos, összesen 14 Ásványos forrás fakad, s ugyanott elősoroltuk természet-
