Szakcikk gyűjtemény

Török József: A két magyar haza első rangú gyógyvizei és fürdő-intézetei

28

Ä trencsin-tepliczi kénsavas sókat tartalmazó kénes hévvizek.

Magányrajzok.

Hermann A., De Thermis Trencsiniensibus commentariolus. Lip— siae 1726.

Termophili moravi, succincta narratio de origine, et usu thermarum prope regiam civitatem Trenchinium. Olomucii. 1752.

Kurzer Bericht vom Ursprung, und Gebrauch des weltberühmten Tepliczer, oder sogenannten Trentschiner Bades im Königreich Hungarn etc. Olmütz. 1775.

Kiesewetter A. F., Das hochgraeflich Illésházysche naechst Tren- chin im Königreiche Ungarn gelegene, Töpliczer Bad. Brünn. 1774.

Beidler, Beschreibnng des Trentschiner warmen und gesundbades. Wien 1797.

Weisenbach, Andenken an Trenchin, oder Abhandlung über das Trenchiner Bad. Brünn. 1817.

Carl A.,Die Schwefelquellen zu Töplitz naechst Trenchin im Königreiche Ungarn. Pressburg. 1826.

Beer L. Les bains sulfureux de Trenchin, proprement dits deTep- litz pres de Trenchin en Hongrie. Güns 1836.

Thom. Kratochwilla, Kurze Abhandlung über die Heilquellen im Töplitz bei Trenchin im Königreiche Ungarn. Pressburg. 1838.

Beer L., Die Trenchiner Baeder, oder die Schwefelquellen zu Teplitz naechst Trenchin im Königreiche Ungarn. Pressburg. 1839.

A’ trencsin-tepliczi hévvizek leghatályosabb és legerősebb kénes vizeink köze számi tandók. Már legalább 400 évtől fogva nagy hírben vannak ’s számos betegektől látogattatnak, sőt némellyek azt gyanítják, hogy a’ romaiak által is használtattak, ’s ezek véleménye szerint Trencsin vára Terentius romai hadvezér által épite— tett és nevéről kereszteltetett el. — Ennek elitélését azonban az archeológusokra bízzuk. Jordanus Tamás előadása után 400 évvel ez előtt egy pásztor által fedeztettek föl, ’s a’ felfedezés jutalma az volt, hogy üdült lábfekélyétöl megszabadult, mi nagy fi-