Szakcikk gyűjtemény

Török József: A két magyar haza első rangu gyógyvizei és fürdőintézetei

38

HARKÁNY.

üvegedényben tartva pedig, miután kihűlt, elveszti ezen színezetét s tiszta-átlátszóvá lesz. Szaga a könkéneg tartalomtól az ellobbant lőporéhoz hasonló, s nedves ködös időben, vagy förgeteg közelgése alkalmával jobban érezhető. íze a forrásnál kellemetlen , émelygős s felböfögést okoz, kihűlve pedig majdnem olyan, mint a közönséges vízé. Főzetve kissé lúgízü lesz. Hévmérséklete akutban+47°R., mely azonban, ha az erek bedugulnak s akként a hévvíz csekélyebb mennyiséggel nyomulhat a kútba 32—40° R. fokra is lesülyed. Aránysulya nincs szabatosan meghatározva.

Az iszap, melyet e hévvíz a földgyomrából hoz magával, az eddigi ásványtani vizsgálatok szerint, csilla, kovag, földpal s vasré- szecskékböl áll.

A harkányi héwíz vegytani alkatrészei.

A harkányi hévvizet eddigelé csak*Dr. Patkó vies vetette mennyileges vegyelemzés alá s bár ezen munkálat nem kielégítő, mindazáltal, mig egy tökéletesebbnek nem adand helyet, fölemlítendő. Patkovics szerint van egy polgári fontban:

Sxíkhalvagból — — —

2,328

Szénsavas keserélegböl —

1,332

Szénsavas mészélegböl —

7,778

Kovasavból — — — —

0,064

Összesen

11,502 szemer.

Könkénegből — — —

4,047 k. h.

Kétséget nem szenved , miként ezen vegybontásban a könkéneg tartalma túlbecsülve van, mig más alkatrészek a figyelmet kikerülték.

Patkovicson kívül Tognio volt pesti egyetemi tanár vegybontotta, de csak minölegesen, a szóbani hévvizeket és sokkal számosabb nem szállékony alkatrészt fedezett föl, névszerint: Szíkhalvagot,

Szénsavas mészéleget,

Szénsavas keseréleget,

Szénsavas szíkéleget,

Szénsavas vasélecset,

Kénsavas szíkéleget csekély mennyiségben,

Iblanyt, gyantát, kovafőidet s végre Haméleg, timany és vilsav nyomait.

Büzenyt és lavanyt a víz csekély mennyiségénél fogva nem fedezhetett fel.