Szakcikk gyűjtemény

Török József: A két magyar haza első rangu gyógyvizei és fürdőintézetei

MEHÁDIA.

29

befoglalva. Ezen források vize tiszla, ltönkénegszagú, erősen keserü- sósizü. Hévmérsékletök —J—42°-—44° R. Aránysullyok 1,0056— 1,0060, A középső forrás alatt fakadó két kisebbb forrásban a könszénecs kifejtése oly nagy mértékben történik, hogy a viz forrani látszik. Ezen források környezete kén, femész és szénsavas mészélegböl álló üledékkel van bekérgezve. A szemfiirdö-forrásai közelében fakad

8. A Józsefforrás, mely bé van foglalva s egy kis Pavil- lonnal van ellátva. Ez kizárólag italul használtatik. Vize melegebb és sókban gazdagabb, mint a középső szemfiirdőforrás ; könkénegben is nagyon dús.

9. A Ferenczforrás a Cserna balpartján ered a hasonnevű fürdőben 10 percznyi távolságra a fürdötértöl. Vize tiszta, átlátszó, a fürdőmedenczében azonban sárgás zöld szinü, erősen kön- kénegszagú, undorító keserű sósízü. Hévmérséklete +34° R. Arány- súlya 1,00067. Könkénegben a Ferdinandforrás után leggazdagabb, s könszénecset is jelentélyes mennyiségben fejleszt ki, mely 3—4 percznyi időközök után nagy morajjal száll el belőle. Egy óra alatt 93 köbláb vizet ád.

10. A Feketeforrás a Ferenczfürdö közelében fakad s nevét azon fekete üledéktől nyerte, melyet a Csernafolyóba szakadásánál lerak. Hévmérséklete -f-34° R. Aránysulya 1,0059. — Ezen forrás jelenleg lábfürdőül használtatik.

A mellútliai Itéwizek vegytani alkatrészei.

A mehádiai hévvizek vegykémletével már a múlt században foglalkozott azon kor legjelesebb hydrologja B. Cranz és Stadler. A jelen század elején pedig Kitaibel s 1817-ben a cs. kir. udvari haditanács rendeletéből Zimmermann bécsi tanár vetette a szó- bani hévvizeket mennyileges vegybontás alá. Később (1840 táján) T ognio tanár vizsgálgatá azokat, s iblany vegyületeket fedezett föl bennök. Végre 1847-ben ugyancsak a cs. kir. udvari haditanács rendeletéből Ragszky F. úr, vólt cs. kir. József-Akademiai tanár, küldetett ki a hely színére e vizek vizsgálata és vegybontása végett, ki is a következő években Bécsben hajtá végre a tudomány jelen színvonalának megfelelöleg a mehádiai források mennyileges vegybontá- sát. Ragszky úr fáradozásai azon nevezetes fölfedezést eredményezők, hogy ezen források közöl többekben könszénecs (H2C, bá- nyagöz, posványgöz) fejlik ki jelentélyes mennyiségben, mely egyéb-