Szakcikk gyűjtemény
Török József: A két magyar haza első rangu gyógyvizei és fürdőintézetei
TOPUSZKO. ia fürdőkből, .nehány külőnfürdőböl és egy katonai fürdökórházból, s ezeket vízzel a föforrás látja el. Ezenkívül van két iszapfürdő, t. i. a tisztesb osztály iszapfürdője, mely 16—20 személy számára fölszerelt mederből áll, melybe több források fakadnak; és a nép iszapfürdője. — Az évenkénti fürdövendégek száma 1000- re megy. A topuszkói héwizek természettan! sajátságai. A föforrás fölötte gazdagon adja a vizet, mely jegecztiszta, szagtalan, kissé sós — összehúzó — csípős ízű. A légnek húzamosb ideig kitétetve igen finom rozsdanemü üledéket képez. Aránysulya 1,003. Hévmérséklete a föforrásnak —{—39° R. — A nép iszapfürdőjének pedig -}-440 R. A topuszkói héwizek vegytani alkatrészei. A topuszkói hévvizek vegytani vizsgálat alá vettettek B. Crantz (1772), La lan que varasdi főorvos, Nabiach (1816) Zimmermann (1818), Gürth s 1837-ben Müller bécsi gyógyszerész által, s ez utolsó vegybontása után eddigelé az égvényes vasas vizek rovatába soroltattak. Azonban legújabban a birodalmi földtani intézet vegymühelyének igazgatója Ragszky Fér. úr által vegybontatván a topuszkói hévvizek, ö nem talált több szilárd alkatrészt 3,820 szememéi egy polg. fontban, s igy a tudomány jelen állása szerint a közönyös hévvizek rovatába sorolandók a szóbani hévvizek. Van pedig a Ragszky vegybontása szerint egy polgári fontban: Kénsavas szíkélegböl — — 0,365 Kénsavas keserélegböl — — 0,346 Kénsavas mészélegből — — 0,458 Keserhalvagból — — —. 0,264 Szénsavas mészélegből — — 1,445 Szénsavas keserélegböl — — 0,403 Szénsavas vasélecsböl — — 0,021 Kovasavból — — — — 0,448 Timföld és vonatanyagból — 0,070 Összeg 3,820 — — — — 2, 73 k. h. Szénsavból
