Szakcikk gyűjtemény

Török József: A két magyar haza első rangu gyógyvizei és fürdőintézetei

ELSŐ RÉSZ.

A KÉT MAGYARHAZA ELSŐ RANGÚ HÉVVIZEI.

Hévvizeknek (Thermae) neveztetnek szorosabb értelemben azon gyógyvizek, melyek-J-28 R. foknál magasabb hévmérséklettel bírnak. Ezekhez csatlakoznak a + 15°—28° R. hévmérsékletü gyógyvizek, melyek szinte szoktak hévvizeknek neveztetni, de helyesebben langyos gyógyvizeknek (Pegae) mondhatjuk. A + 15° R. alóli hév- mérsékletüek pedig átalában hideg gyógyvizeknek (Krenae) neveztetnek. Hazánkban + 51° R. foknál magasb hévmérsékletü hévviz eddigelé nem találtatott — s ilyen hőfokú forrás van Pöstény és Méhádiában, — miként ellenkezőleg + 4° R. foknál alacsonyabb hévmérsékletü szinte nem,s ilyen például a borsai Sándor-forrás Marmarosban.

I. VEGYILEG KÖZÖNYÖS HÉWIZEK.

(Akratothermae). .

A vegyileg közönyös liéwizek meghatározása.

Vegyileg közönyös hévvizeknek neveztetnek, azon gyógyvizek, melyek nagy vegytani tisztaságuknál fogva bírnak gyógyerövel. Ezen vizek jegecztiszták, íz- és jobbadán szagnélküliek is, vagy csak igen csekély könkéneg = (Schwefelwasserstoff)szagot árasztanak; arány- sullyok igen közel áll a lepárolt vizéhez s 16 obonnyi (1 polgári font) mennyiségben 3, legfölebb 5 szemer szilárd vagy nem szállé— kony alkatrésznél többet nem tartalmaznak. E mellett ezen alkatrészek nem lehetnek olyanok, melyek már csekély mennyiségben is tetemes gyógyeröt fejtenek ki.

1