Szakcikk gyűjtemény

Török József: A két magyar haza első rangu gyógyvizei és fürdőintézetei

A. Magyar munkák.

1631. Scholtz Jeremiás: a Soproni birodalomban lévő Bálfí feredő mérsékletes, állapotja, természetének, munkálódó erejének és használatosságának magyarázó megírása. Csepreg. 4. r.

1777. Fejér Antal: Füredi savanyú víznek hasznáról kiadott versek. — Budán 4.

1779. Fejér Antal: A Balaton Tihanyi ecchónak eleven zengése a füredi savanyú viz forrásánál versekbe foglalt. Budán 4.

1783. La Langue János: a magyarországi orvosvizekről és a betegségekben azokkal való élésnek szabott módjairól. Nagy-Károlyban.

1 787. Gr. Gvadányi József: cs. kir. generalis. A pőstényi fórödés a melyet az ottan történt mulatságos dolgokkal élő magyar nyelven versekben foglalt.

1793. Babocsay József: Bóldog Zala vármegye! Keszthelyi hévvizedről méltán neveztetel igy attól, a ki ezen rendeket irta dicséretedre. Sopronban.

1800. Nyúlás Ferencz: Az erdélyországi orvosvizeknek bontásáról,

közönségesen Kolozsvárt. III. Darab.

1801. Kitaibcl Pál: Előtudósitás a bártfai ásványos vízről. Kassán.

1802. Kitaibel Pál: Rövid tudósítás a szalatnyai bor-(sóssavanyu-) vízről. Pesten.

1818. Pósa Gábor: Tudósitás a daruvári és lipiki fürdőkről. Bécs.

1829. Marikovszky György: A nagy-rőtzei orvosvizeknek elbontásáról, orvosi erejéről és használatáról. Rozsnyón.

1836. Ötvös Ágoston: Orvosi értekezés Erdélyország gyógyvizeiről. Budán.

1837. Miskolczi Károly: Balaton Füred mint savanyú viz. Veszprém.

1838. Czilchert Robert: Szliács. Irta orvosok és betegek számára.

Pesten.

1839. Fejes M i h á 1 y: Az egri fürdők orvosi s helyleirási tekintetben. Egerb.

*) A Gyógyvizeinket szakértöleg tárgyaló s részint költeményekben dicsőítő munkák ezen sorozatát, mely legelőször általam s talán már most fogyatkozás nélkül sok utánajárással állíttatott Össze, azért bocsátjuk előre, mivel az itten megnevezett iratok nagy része , forrásul szolgált munkáin kidolgozásában.

A KÉT MAGYARHAZA GYÓGYVIZEINEK IRODALMA.*)