Szakcikk gyűjtemény
Török József: A két magyar haza első rangú gyógyvizei és fürdő-intézetei
9 11. A’ súlyos betegségek , nemes nedvek—vér, tej, ondó, nyálka — vesztesége, ’s az aggkor által föltétezett gyöngeségekben bámulandó hatással birnak a’ szóbani gyógyvizek. 2- Ä stubiczai közönyös hévvizeli. Magányrajz. J. Shitisch, Physicalis ch-medizinische- Beschreibung des Stubitzer Ba ades. Agram 1814. A’ stubiczai közönyös hévvizek Zágrábmegyében fakadnak alsó Stubicza helysége mellett, melly Zágrábhoz éjszaknyugotra 4 órai távolságra egy regényes szépségű, hegyekkel környezett völgyben fekszik. Ezen hévvizek még nem régiben csak nem egészen elhanyagolt'állapotban voltak, hanem megboldogult zágrábi püspök, Verhovácz Maximilian, megvévén birtokosaitól a’ goluboveczi urodalmat, ’s az ide tartozó stubiczai fürdőt, ezt czélszerü intézetté alakitá, jeles épületekkel diszesité, ’s azóta e’ fürdő hire napról napra emelkedik, ’s évről évre több vendégek által látogattatik. A’ hévviz számos helyeken fakad itten, de bővebben csak 6 forrásból, mellyek a’ következő fürdőket látják el vizökkel ezek: 1. A’ Maxmilian fürdő, melly a’ tisztesb osztály számára rendeltetett, ’s 50 személyt képes egyszerre magába fogadni. 2. Hat ká- dasfürdö. 3. Három hő, vagy álló fürdő. 4. Két paraszt fürdő. 5. Egy köppölyöző. 6. Egy iszap, ’s egy gőzfördő, mellybe a’ meleg forrásgöze vezettetik. Ezen gőz hévmérséklete a’ szobában -j- 27° R., de a’ nyílásoknál, hová pléhcséveket alkalmazhatni az egyes tagok érintésére, a’ hévmérseklet egész 43° R. fokra emelkedik. A’stubiczai hévvizek természettani sajátságai. A’ stubiczai hévviz tökéletesen átlátszó, tiszta, színtelen, szagtalan ’s lágy, alig észrevehető sós izü, Hévmérseklete -f- 43, 5U R, Aránysulya 1.00204. A’ szabad légen idővel könkéneg- szagú lesz, ’s fehér pelyheket képez. A’ stubiczai hévvizek vegytani alkatrészei. Vegybontás alá ezen hévvizet Baumbach gyógyszerész vetette, és talált egy polgári fontban: Kénsavas szikélegböl . . 0,64. „ keserélegből . . 0,50. „ mészélegböl . . 0,33.
