Thanhoffer Lajos dr.: Az összehasonlító élet- és szövettan alapvonalai (Budapest, 1883)
Általános rész - Második fejezet - Harántcsíku izomszövet
HARÁNTCSIKÓ IZOMSZÖVET. 37 állomány foglal helyet. Ez utóbbi az egész cső hosszában váltogatva, különféle vastagságú sötétebb és világosabb, a cső hossztengelyére harántúl fektetett csikókkal van ellátva. E sötétebb csíkok kettős törésüek s polározzák a fényt, a világosabbak pedig egytö- résüek *) [Némelyek az egytörésű (isotrop) csíkot is gyengén kettős törésűnek tartják.] Régebben azt hittük, hogy az izom-állomány csak keskenyebb és szélesebb váltakozó csíkolatokkal bír. A szélesebb, sötétebb csíkokat egyes húsprismákból— húsrészecskék bői — (sarcous elements [Bowmann]), másként húsoszlopokhól hittük és hisz- szük jelenleg is összetetteknek. E húsrészecskék, melyeknek hossz- tengelye a sötét csíkolatokban az izom- cső hossztengelyével esik egybe, egytengelyű positiv kettős törésű testek, melyek még apróbb kis kettős törésű képletekből, disdiaclasta-kból (Brücke) állanak. Krause , Hensen Dönitz , Flögel és ENGELMANN-nak köszönjük újabban a haladást e téren. Ezen vizsgálók több más keskenyebb csíkolatot is írtak le, melyeknek jelenlétéről könnyű meggyőződni. KRAUsE(1869)egy, az ú. n. isotrop anyagot vagyis az egvtörésü izom-állományt, (22. ábra i) felező sötét vonalat írt le.**) E vonalakat Krause harántvOndiaknak vagy másként alapi hártyáknak nevezte el, azt állítván, hogy ezek az egész izomcsövet több rekeszre osztják be. Ezeket KRAusE-féle harántvonalaknak vagy közötti csíkoknak nevezzük. (K.) Valamivel előbb, Hensen az anisotrop anyagot (a kettős törésű csíkot) felező vonalat írt le, melyet Hensen- féle csíknak vagy közép csíknak (k) nevezünk. így, mint látjuk, a régi anisotrop anyag közepén felezve van s e szerint két ú. n. harántcsíkot {h) kell benne megkülönböztetnünk. E Hen- SEN-féle csík szintén kettős törésű, de törése valamivel kisebb, mint a két harántcsíké. Az isotrop anyagban a KRAUSE-féle vonal két oldalán leírtak ismét egy-egy vékony csíkot, melyeket mellék csíkoknak(m) *) A. kettős törés és a polározást lásd később a szövetek optikai tulajdonságainak tárgyalásakor. **) Krause előtt már egyesek ismerték ezt, de felfedezésök feledésbe ment. Már Brücke is leírta, hogy az izomcsőben különféle vastagsági! csíko- latok vannak s ezeket különféle számú disdiaclaatakból állóknak hitte. 22. ábra. Egy izomcső kis részlete mikroskopi szerkezetének vázlatos képe ; a — a régi anisotrop kettős fénytörésű), i = a régi isotrop (egyszerű fénytörésü) csík ; K = KRAusE-féle alapi hártya vagy máskép közötti csík ; m = mellék csíkok ; k = HENSEN-féle, vagy közép csík ; h = haránt csíkok a husoszlopokkal; S — izomcsőburok (sarcolemvia).
