Thanhoffer Lajos dr.: Az összehasonlító élet- és szövettan alapvonalai (Budapest, 1883)
Általános rész - Második fejezet - Idegállomány
KÖRNYÉKI IDEGSEJTEK. 35 A mint az ábrán feltüntetett idegsejten kivehető, az szemcsés sejt-állománynyal (sejtest, sí) bír. A sejttestben hólyagszerű göm- bölyded mag (m) s ebben magocska (mc) van. A sejttestből ú. n. protoplasma-nyulványok (pn) mennek ki, melyek villaaiakúlag osztódnak s oldalaikból háromszögletű alappal finom, ú. n. tengelyszál- rostocskák (tf) mennek ki. E protoplasma-nyulványokon kívül még egy, vagy ritkán kettő és igen ritkán három, osztatlanul futó, fénylő és a sejt testéből a maghoz közeli helyből, vagy egyik vastagabb protoplasma-nyul- ványból kimenő nyúlvány veszi eredetét, melyet Deiters után tengelyszál-nyulványnak (tn) nevezünk. Ez, mint Deiters kimutatta, csakhamar velőshüvelyű idegrostba megy, mely itt a központban ScHWANN-féle hüvelylyel nem, de velöshüvelylyel bír. Schultze vizsgálataiból kitűnt, hogy úgy a sejt, mint maga a nyúlványok finom rostozatuak (fibrillaris szerkezettel bírnak,) es hogy az egyes rostok közt, melyek csomósodásokat (varico- sitas) mutatnak, szemcsés anyag foglal helyet. E fibrillaris szerkezetet azonban sokan nem tartják az élő idegsejtben és nyúlványban prarformáltnak. V . . ' • \ ' Környéki idegsejtek. Ezek vékonyabb, vastagabb burokkal bírnak, mely nyálkás {ábrányi) kötőszövetből áll s magvakkal van ellátva. Remák, FrXntzel, Arnold s mások vizsgálatai óta tudjuk, hogy e hártya belseje endothel sejtekkel van kibélelve, sőt azt is, hogy e réteg kettős is lehet (Key és Retzius szerint a csigolyaközti dúczokban). A burokban benn levő idegsejtek a spinaldúczokban nyulványta- lanok (apolaris), egy vagy két, sőt egyes esetekben három nyúlvány uak is (uni-, bi- és tr {polárisak). Több nyúlványéi (multipolaris) sejt még itt nem ismeretes. Az élettan nyulványtalan idegsejtekkel nem tud mit csinálni. Nehéz is elképzelni, hogy az idegsejtekből vagy az idegsejtekhez miként vihető az ingerület, ha vezetővel—idegrosttal — nem állanának összefüggésben. Az idegsejtet úgy tekinthetjük, mint valamely táviratozó állomáson a villamtelepet. Ha ez sodronyok által nincsen készülékekkel és a szomszéd állomásokkal összekötve, nem használható. Mindazáltal mégis találunk nyulványtalan sejteket is a környéki idegdúczokban, melyeknek szerepét még nem ismerjük. Lehet, hogy ébrényileg visszamaradt képletek, melyek nyúlványokat még nem kaptak. A gerinczcsigolya közti dúcz-sejtekre nézve, mint biztosat a következőket állíthatjuk: A sejt teste finom protoplasma-hálózatok közt szemcsés sejtanyagot tartalmaz. A mag, egy vagy kettő, egynemübb és belsejében egy, két vagy több fénylő magvacskát tartalmaz. A sejttel összefüggő ideg burka a sejtburokkal összenő, a velős hüvely itt többnyire megszűnik, néha azonban az idegsejtre is 3*
