Thanhoffer Lajos dr.: Az összehasonlító élet- és szövettan alapvonalai (Budapest, 1883)

Általános rész - Második fejezet - Idegállomány

VELŐS HÜVELYŰ IDEGCSÖVEK.

31

ágaik sokkal bővebb csöveket képeznek s tágulatokkal bírnak. Egyetlen endothel sejthártyájuk van. Recklinghausen volt első, ki e hártyájukon pokolkővel az endothel sejtrajzolatokat előállította és azt is kimutatta, hogy e nyirk-hajszáledények a szövet nedvhézagaival direct összefüggésben állanak.

A vér- és nyirkhajszáledényekből úgy keletkeztek az üterek és visz- erek, hogy az endothel sejthártyára még egy vagy két hártya rakódott fel. A kisebb viszerek és nyirkedények a belső sejthártyán kívül kötőszöveti hártyát ú. n. járulékos hártyát (tunica adventitia s. externa) kapnak. A nagyobb, de még mikroskopikus viszereken, valamint a legnagyobb és legkisebb ütereken is 3, illetőleg 4 hártyát lehet megkülönböztetnünk. A legbelsőt endothel, az utána következőt több rétegű hártya, a belső vagy ruganyos hártya (tunica intima s. elastica), a középsőt sima izomsejtekből, ruganyos lemezekből és kötőszövetből álló u. n. középső vagy izomháirtiya (tunica media s. musoularis), a legkülsőt pedig kötőszövet, az ú. n. külső -vagy járulékos hártya (tunica adventitia s. externa) képezi. (L. bővebben a vérkeringés tárgyalásakor.)

b) Az ideg-állomány.

I. Idegcsövek.

Az idegrendszert kötőszövettel összetartott idegek és idegsejtek képezik.

Az idegcsövek kétfélék, ú. m. :

1. sötét vagy velöshüvelyű idegcsövek (18. ábra 3, 4, 5, 6);

2. halvány vagy velős hüvelynélküliek, velőtlenek (ugyanazon ábrán 1—2).

1, Velős hüvelyü idegcsövek.

A velöshüvelyű idegrostokon a kővetkező részeket külom- böztetjük meg: l.aburkot (neurilemma, 18. ábra 6,n; ÜENLE-féle és ScHWANN-féle hüvely); 2. a velős hüvelyt (v) és 3. a tengelyszálat (t) vagy tengelyhengert.

A neurilemma, melyet a legújabb időkig tévesen vettek eg}' hártyának ScHWANN-féle hüvely neve alatt, tulajdonképen két hártya (Ranvier), melyek sok esetben egynek látszanak. Ugyanis a HENLE-féle külső és a ScHWANN-félének nevezhető belső magvas hártyából áll.

Kühne legújabb vizsgálatai óta azt is tudjuk, hogy a velős hüvely és a tengelyszál is külön, szaruanyag tulajdonságú (trypsin emésztés által el nem pusztuló) hártyával van borítva, sőt hogy e két lemez közt szarurecze vonulna át (18. ábra 5. s), melynek közeibe van a velő-állomány ágyazva.*)

*) Már évekkel ezelőtt tapasztaltuk intézetünkben haematoxylinnal festett, nemkülönben királyvízzel kezelt és glycerinben elzárt idegcsöveken e reezót. Az előbbi módon készített készítmények Babtha medikuséi, az