Thanhoffer Lajos dr.: Az összehasonlító élet- és szövettan alapvonalai (Budapest, 1883)
Általános rész - Második fejezet - Vér- és nyirkhajszáledények
VÉR- ÉS NYIRK-HAJSZÁLEDÉNYEK. 29 törési külömbségből (Hannover, Herz) ; míg mások a zománcz- prismák nem egyenletes sima felületéből s az ezzel járó változatosan fénylőbb és árnyékoltabb tulajdonságából igyekszenek e tüneményt magyarázni. A zománcz-prismák haránt metszetükön vagy haránt köszö- rületükön a lencse-rostokhoz hasonló, de kurtább hatszögű elemekből álló mosaikot mutatnak, mert a zománcz-rostok is hat- oldalú prism ák. E zománczrostok kettős fénytöréssel bírnak (Hoppe,Valentin). III. CSOPORT. Csőszerű szövetek, melyekben a sejtek csővé nőttek. Ide tartoznak: a) A vér- és nyirk-hajszáledények; b) az ideg-állomány és c) a harántcsíkú izomszövet. a) Vér- és nyirk-hajszáledények.*) Az ütőerek és viszerek közé iktatott vér-hajszáledényekről sokáig azt hitték, hogy alkatnélküli hártyás fallal bíró finom és rövid csövecskék. Auerbach, Hoyer, Eberth és mások vizsgálatai óta azonban tudjuk, hogy azok sejthártyából álló fallal bírnak. Erről úgy győződhetünk meg, ha a szervek (czélszerű a béka tüdeje) véredényeit pokolkő-oldattal fecskendjük ki; vagy a szerveket (nagyon czélszerű a levélbéka tüdejét venni) pokolkő-oldattal az ismert módon impregnáljuk. Ilyenkor, mint a 16. ábra feltünteti, a hálózatokat képező hajszáledények (h) falában vékony fekete vonalszerű rajzolatok (?•) tűnnek fel, melyek lapos felhámsejtekhez hasonló tereket foglalnak be. E terek mindegyikében mag látható. Úgy a vér- mint a nyirk-capillarisokban az ilyen rajzolatok az által jönnek létre, hogy a hajszáledényeket képező ú. n. endothel sejtek (belhámsejt, kötő16. ábra. Béka tüdő-léghólyagocskájának haj száledényei 2°/o-os pokolkővel impraeg- nálva ; h = hajszáledeny ; r = endothel sejt- rajzolatok; s = a hajszáledények közt visz- szamaradt tüdőszigetek. :|:) Az ütőerek és viszerekről a vérkeringés tárgyalásánál fogunk, — mint szervekről — bővebben szólani. I H
