Thanhoffer Lajos dr.: Az összehasonlító élet- és szövettan alapvonalai (Budapest, 1883)
Általános rész - Második fejezet - A vér
NY IRK- ÉS GENYSEJTEK. ELEMI SZEMCSÉK. 17 kát mutatják V2 perczenkint. A B ábra 1—7 kepei egy másik, hasonlóan kezelt állat szemcsarnok vízének vándor sejtjeit tüntetik fel; és pedig az 1—3 alattiak kisebb alakváltozásokat;' a 4-, 5- ésö-nál levők pedig moleculáris mozgást mutató szemcsézetü genysejteket, melyekhez alakját változtató más sejt tapadt; végre 7-nél egy, a szem edényes hártyájából kijutott, pigment szemcsékkel megrakott vándorsejtet. Melegvérű állatok 35—40° C. mellett sokáig, 2—3 óráig is, végzik e mozgásaikat; 50° C.-nál megmerednek (melegdermenet) s elhalnak. Inductio-áramra mint az amoebák, rögtön behúzzák nyúlványaikat s ha erős volt az áram, elhalnak, ha pedig gyenge volt, egy idő múlva újból mozogni kezdenek. Az ember és emlős állatok fehér vérsejtjei valamivel nagyobbak, mint piros vérsejtjeik, míg a hüllők színtelen vérsejtjei, bár nagyobbak, mint az előbb említett állatok fehér vérsejtjei, mégis kisebbek ez állatok piros vérsejtjeinél. A feber vérsejtek különféle festőanyagokra meg is festődnek úgy, mint minden más protoplasmával bíró test. A nyirksejtek, sőt újabb vizsgálatok szerint a genysejtek sem volnának egyebek, mint fehér vérsejtek.*) A nyirksejteken vagy fehér vérsejteken kívül vannak még a vérben ű. n. elemi szemcsék is. Ezek vagy letördelt sejt protoplasmaszemcsék vagy fehérjerögök vagy néha zsirszemcsék. Zsírszemcse gyakran zsírdús táplálék után igen sok van a vérben. A nyálka (testecskék) sejtek (2-ik ábrán i-nél), melyek a száj és a tápcsatorna nyálka mirigyeinek váladékában találhatók, a fehér vérsejteknél valamivel nagyobb, nagy- magvú és molecularis mozgást mutató (Brücke) protoplasma szemcsézetü képletek. A piros s a különféle alakú fehér vérsejteken, nemkülönben a felemlített rögöcskéken kiviil többen még más testecskéket is Írtak le a vérben, így Lostorfer syphilis-testecskéket vélt felismerhetni siphiliticusak vérében ; Donné különös golyócskákat (bioplasma szemcsék), Beale és Zimmer- mann nevükről elnevezett bizonyos testecskéket stb. Legcorrectebbűl írta le Schultze azon testecskéket, melyeket színtelen golyócskákként s azokat, melyeket szemcsehalmazokként a vérben talált. Ezek 1—2 (—mikroni — egy mikromillimeter — OOOl mfm) átmérőjű képletek, melyeknek széleitől néha sugaras szálak mennek ki, de amoebaszerű mozgással e képletek nem birnak. Schultze ezeket szemcse-képleteknek ajánlotta nevezni. Böttcher és tanítványai ez álláspont ellen felléptek s határozottan a Wirchow által már régen felállított tant vallják, melynél fogva a genysejteket a kötőszöveti sejtek proliferatiója (mag és protoplasma osztódása, sőt a mag bimbózás általi szaporodása is) hozza létre. Nem hiányoznak olyanok is, kik mind a két úton való képződést fogadják el. Azt is állítják, hogy a száj nedvében található ú. n. nyálka-sejtek sem volnának mások, mint kivándorlóit fehér vérsejtek, noha első pillanatra is nagy különbség látszik ezek között meg a fehér vérsejtek közt, különösen a mag- vat illetőleg. Thanhoffeii. Élettan. 2 I fi
