Thanhoffer Lajos dr.: Az összehasonlító élet- és szövettan alapvonalai (Budapest, 1883)

Általános rész - Második fejezet - A vér

A PIROS VÉRSEJTEKET VÁLTOZTATÓ HATÓ ANYAGOK.

13

A piros vérsejtek nagysága változhatik, és pedig septikus lázakra, morphiumra, inanitiokor, magas hőmérsékre megkisebbednek; ellenben megnagyobbodnak, ha vízdúsabb a vér, alkoholnak a vérbe való jutására, chininre, kéksavra és acut anamiára. (Manassein.)

A viszeres vér több piros vérsejtet tartalmaz, mint az ütő eres. Az újszülött embernek több piros vérsejtje van, mint az anyának. (Panum.) Erős testalkatú embereknek több piros vérsejtjük van, mint gyengéknek; falusiaknak több, mint a városiaknak. Húsevőknek több, mint növényevőknek. Téli álmot alvó morgában 7 millióról 2 millióra szállt le Vierordt észlelete és számítása szerint a vérsejtek száma egy köbmillimeter vérben.

d) Ható anyagok, melyekre a piros vérsejtek megváltoznak.

Magas hőmérsékre, elektromos áramra, úgy szintén fagyasztás és isméti felengedtetésre lakkszínűvé válik a vér. Ez az által történik, hogy e ható anyagokra úgy mint a vízre a vérsejtek haemoglobinja kivonatik s a stroma marad a lakkszínű kivont anyagban vissza. Mikroskop alatt szépen követhetjük a vérsejtek elszíntelenedését, ha mikroskopi elektródokra (elektromos sarkakra) teszszük a vért s arra elektromos áramot vezetünk. Rollett vizsgálatai szerint a leydeni palaczk kisütései, valamint a bevezetési elektromos áram a 4-dik ábrán feltüntetett változásokat hozza létre egymás után

4. ábra. A piros vérsejtek változása elektromos áramra (Bollett után).

1 = rendes piros vérsejt; 2 = behúzódásokat kapott vérsejt; 3 = szeder;

á = gubacs alakká változott vérsejt; 5 = kerekké vált s felvilágosodó sejt; 6 = egészen elszíntelenedett s csak sejtvázat mutató sejt.

következő rendben. Ugyanis először behúzódásokat kap a vérsejt (2), azután szeder (3), majd meg gubacs alakot (4) ölt s végül felduzzad (Ő) és elszíntelenedik (6).

A vérsejtek haemoglobinját még alkaliák, némely ásvány- savak és az epesavak alkali sói is feloldják. Alkohol, csersav, kreo- sot, chromsav, pokolkő, felosmiumsav és némely fémsó oldat ellenben a sejteket zsugorítja.

A piros vérsejteket az éleny is zsugorítja, a szénsav pedig duzzasztja (Harless, Stricker).

A kifejlődött állat piros vérsejtjei önálló alakváltozással nem bírnak,*) azonban Schultze M. igen fiatal tyúk embryók vörös vérsejtjein bebizonyította az activ mozgást.

*) Klebs a piros vórsejteken önálló mozgást írt le.

i (