Tellyesniczky Kálmán dr.: Az emberboncolástan tanulókönyve (Budapest, 1919)

ELŐSZÓ A MÁSODIK KIADÁSHOZ.

Az emberboncolástan tanulókönyvének ezen kiadása lényegesen megváltozott; az lijítások és javítások főként a könyv első, a zsigertanig terjedő részét érték. A könyv többi részében tervezett átalakítások kivitelét a bekövetkezett nyomtatási nehézségek lehetetlenné tették; szerencsére azonban a könyvnek éppen az első része volt az, amelyik nagyobb változtatásra szorult.

A kisebb javításoktól eltekintve, ebbe a kiadásba bevettük a boncolástan nomenclaturáját. Ez a nomenclatura rövid betekintést nyújt a tanulónak a boncolástan kereteibe, azonkívül jó szolgálatot tehet mindenkinek, aki a helyes boncolásiam kifejezéseket gyorsan felkeresni óhajtja.

A csonttanban a leírásokat rövidebbre vettük. A legérthetőbb módon írtuk le az Ízületek beosztását; az izomtanban pedig az izmok beidegezését és gerincvelői segmentumait külön tabellákban összeállítottuk. Ezeket a tabellákat a gyakorló orvos is szívesen fogadhatja az izombénulások vizsgálásakor.

Igen nagy súlyt vetettem a helyes magyar szók használatára ; ezeket a helyes magyar boncolástani és orvosi szavakat más helyen fogom tárgyalni. E helyen csak például jelzem, hogy a magyarul egyedül helyes lüktetőér szó, csupán az említett nyomtatási nehézségek miatt nincs mindenütt a szövegben, mert ennek az egy szónak is, sok száz helyen való beiktatása egymagában is késleltette volna a könyv nyomtatását és megjelenését, már pedig enélkül is a könyv megjelenése érdekében a kiadóknak két teljes évig, minden szünet és ünnepnapot beleértve, szakadatlanul rendelkezésükre állottunk.

Budapest, 1919. március havában.

Tellyesniczky Kálmán dr.