Tellyesniczky Kálmán dr.: Az emberboncolástan tanulókönyve (Budapest, 1919)
Nomina anatomica
Nomina anatomica. 9 Testünknek — főként a mellkasnak — tájékoztató vonalai. Linea mediana anterior Linea mediana posterior Linea sternalis Linea parasternalis Linea mamillaris Linea axillaris Linea scapularis Mindezen irány jelzőkkel és vonalakkal testünk szerkezetének leírását nagyon megkönnyíti ük, A tér három irányának megfelelően, még három, egymásra függőleges tengelyt képzelünk el testünkben. Az egyik a hossz- tengely, a verticalis vagy a longitudinalis tengely, mely a testünk felső, cranialis végét az alsó, caudalis végével köti össze. A második tengely a haránttengely, a transversalis tengely, ez a hossztengellyel derékszöget alkot és testünk két oldalát köti össze. A harmadik tengely az előbbi két tengellyel derékszögben, hátulról előfelé halad, ez a dorsoventralis vagy a sagittalis tengely . A három tengelyen keresztül megint három síkot képzelünk. Azt a síkot, mely a testünket két, jobb és bal, szimmetriás félre osztja, median síknak nevezzük. Mindazt, ami ezen síkban fekszik, median fekvésűnek mondjuk. Medialis fekvésűnek mondjuk mindazt, ami ezen median síkhoz közelebb esik. Lateralis fekvésűnek nevezzük mindazt, ami a median síktól távolabb fekszik. Sagittalis sík alatt értjük, bármely, a median síkkal párhuzamos síkot, amely, mint a median sík, testünket élűiről hátrafelé metszi át. A homlokirányú, frontalis síkok oly függőleges síkok, melyek a testünket hátulsó és elülső részre osztják. Ventralis fekvésűnek mondjuk mindazt, ami a homlokirányú sík előtt és dorsalis fekvésűnek azt, ami ezen sík mögött fekszik. Végre a haránttengelynek a harántsík felel meg.