Tellyesniczky Kálmán dr.: Az emberboncolástan tanulókönyve (Budapest, 1919)
Bevezető
Bevezető. 7 felé egyenlően megfelezzük, akkor testünk két fele úgy hasonlít egymáshoz, mintha egyik fél a másiknak tükörképe volna. 2. Az ember és minden gerinces állat hosszúságban nagyobb számú, egyenlő értékű úgynevezett szelvényekre, metamerák, oszlik. A metamerák testünk hosszában egymásután következő egyenlő szerkezetű részek. A szelvényes szerkezet legvilágosabban a csigolyákon és bordákon látható, de felismerhető a koponyán is. 3. A gerinces állat és az ember testének jellemében végre két fontos cső szerepel: egy elülső és egy hátulsó cső. Elől, testünk hasi oldalán van a tág zsigeri, a vegetativ vagy visceralis cső, mely, mint a neve mondja, a zsigereket, viscera fogadja magába; hátul a gerincoszlopban van a második cső, az animalis vagy neuralis cső; a neuralis cső egyik vége a koponyátok, másik vége a keresztcsont csatornája. A neuralis csőben van a gerincvelő és az agyvelő. A kettős cső, mely a törzsön, truncus, a legkifej ezettebb, a nyakon, collum, is jelen van. A fej, caput, is a kettős csőnek megfelelően két részre, az agy velői részre, cranium és az arci részre, facies, oszlik, mely részek nem egyebek, mint a visceralis és neuralis cső kiszélesedései. A vállöv és a medenceöv végre a törzzsel, a páros felső és a páros alsó végtagokat, extremitates, köti össze. A két cső falában és a végtagok belsejében a csontok, ossa, szolgálnak védő és támasztó készülékül. A csontok szallagokkal, ligamenta és Ízületekkel, articulationes, vannak egymással összeköttetésben. Az egymással összefüggő csontok a csontvázat, skeleton, alkotják. A csontokon eredő és tapadó izmok, musculi, a hús, összehúzódásai a test mozgásait eszközük. Az animalis csőben fekszik a centralos idegrendszer, az agyvelő és a gerincvelő, melyből párosával, szimmetriás sorban haladnak a perifériás idegek a bőrbe és az izmokba vagy az érzékszervekből a centrálos idegrendszerbe. A visceralis csőben feküsznek a zsigerek, az emésztőkészülék, a légzőkészülék, a húgy- és az ivarszervek. Ezekhez társul a szív, mint az erek centrális szerve, melyből a lüktető- erek vagy arteriae, kiindulva testünkben elágazódnak és a tápláló vért viszik a szervekbe. A vér ezután a gyüjtöerekben, venae, áramlik vissza a szívhez. Testünk takarója a bőr, melynek azonban nemcsak az a rendeltetése, hogy testünket a külső behatások ellen védje, hanem, hogy testünk hőfokát is szabályozza, sőt a bőr a legfontosabb érzőszerveink egyike is. Metamerák Vegetatív és animalis cső.
