Tellyesniczky Kálmán dr.: Az emberboncolástan tanulókönyve (Budapest, 1919)
A csonttan - A részletes csonttan - A törzs csontváza
A mellkas. 91 nyujtványának elülső szára külön csontosodási maggal bír, ami a nyaki bordának, processns costarius, felel meg’. Az atlasnak két fő csontosodási magja van a két massa 73,75. laterálisban és egy másodlagos csontosodási magja az elülső ívben. Az atlas testének magja odanő a második nyakcsigolya testéhez, az epistropheushoz és ebből lesz a dens epistrophei. Az epistropheusnak négy fő csontosodási magja van. 74-7®Az öt keresztcsonti csigolya közötti porcos lemez a huszadik évig megmarad. A keresztcsonti csigolyák, miként a valódi csigolyák, három főmagból és a véglapok két epiphysis lemezéből fejlődnek. Valamennyi csigolyához hasonlóan az első és második keresztcsonti csigolyában is vannak járulékos magvak, melyek a bordákat képviselik, processus costarius; ezekből fejlődik a massa lateralis és a facies auricularis. A farkcsont minden csigolyája csak egy csontosodási magból fejlődik. A mellkas. Thorax. A mellkas a hátcsigolyákból, a porcoscsontos bordákból M7e9llk^s és a mellcsontból tevődik össze. A mellkas vízszintes metszetének homlokirányú átmérője felnőttben nagyobb, mint a nyílirányú átmérője. A gerincoszlop a mellkasba erősen bedomborodik; ez okozza a mellkas vízszintes metszetének vese alakját is. A mellkas ürege, cavum thoracis, hátul kétoldalt a tüdők befogadására erősen kiöblösödik; ezen kiöblösödéseket nevezzük sulcus pidmonisoknak. A mellkas elülső fala a planum sternale. A mellkasnak négy fala: elülső, hátulsó és két oldalsó fala és két nyílása van: apertura thoracis superior, apertura thoracis inferior. A két nyílás közül a felső jóval szűkebb, mint az alsó. A mellkas elülső fala, melyet a sternum, a bordaporcok és w. a csontos bordák elülső végei alkotnak, jóval rövidebb, mint a hátulsó fala. A mellcsont alsó végén összehajló két bordaív fogja közre az angulus infrasternalist. A mellkas oldalsó fala a leghosszabb és legközelebb 4—5 cm. jut a csipőcsontok taréjához. A mellkas hátulsó fala a gerincoszlop és a bordák hátulsó részei. Az apertura thoracis superior keskeny, szívalakú, ferdén lejt lefelé úgy, hogy a mellcsont felső széle a 2.-ik vagy a 3.-ik hátcsigolya magasságában van. Az apertura thoracis superior lejtősségét a bordák lefelé irányulása okozza. A bordaközök, spatia intercostalia, elől szélesebbek, mint hátul. Az ötödik bordacsontnak elülső vége már a mellcsont alsó végének magasságában van; az ötödik borda után következő bordák, hogy a sternumot vagy a felső bordák porcait elérjék, felfelé görbülnek. \
