Tauszk Ferenc dr.: A belgyógyászat alapvonalai (1913)

Fertőző betegségek - I. Heveny-fertőző belső betegségek

Malaria.

55

dig, néha a máj is megnagyobbodott. Fokozódó gyengeség, étvágytalanság, hányás, hasmenés, ritkábban székrekedés, hydrops, orrvérzés, fehérjevizelés, súlyosabb esetekben remegés, hűdések vagy görcsök egészítik ki a kórképet, melyhez sokszor másodlagos bántalomképpen amyloid elfajulás, dysenteria csatlakozik.

A váltóláz utóbajai közül amy/oid-elváltozások; mela- naemia, idült veselob, májlobok említendők.

Therapia. Amióta Ronald Ross az anopheles-szunyo- goknak a fertőzés átvitelében való kizárólagos szerepét fölismerte, lehetővé vált az észszerű prophylaxis. Ez a következő tények fölismerésénél alapult: 1. Az ú. n. maláriás vidéknek sem levegője, sem vize nem fertőz: tisztán az ott élő szúnyogok közvetítik a fertőzést. 2. Csakis azok a szúnyogok fertőznek, amelyeknek alkalmuk volt arra, hogy magukat inficiált vérnek szívása útján fertőzzék. E két tétel alapján a maláriának prophylaxisa ma a következő rendszabályok alapján hajtható eredménnyel végre. 1. Általános rendszabályok: a mocsarak lecsapolása, a kisebb pocsolyák feltöltése. Ahol ez keresztül nem vihető, a vizek felületét újabban petróleummal vonják be, amely alatt az anopheles-lárvák megfulladnak. 2. Annak megakadályozására, hogy a szúnyogok fertőződjenek, szolgál az a rendszabály, hogy kikutatjuk az összes maláriás betegeket és gondoskodunk arról, hogy a szúnyogok hozzájuk ne férhessenek. 3. Az egyéni prophylaxis céljait szolgálják a különféle szúnyogháló-szerkezetek, amelyek megakadályozzák, hogy szúnyogok éj idején a lakásba bejussanak. Koch nyomán prophylactikus célból chinin adagolását is ajánlják újabban. Ez abban áll, hogy a fertőzésnek igen kitett vidéken minden ember 10 naponként egy gram chi- nint vesz be, amely mennyiség elegendő arra, hogy a szu- nyogok által időközben bejuttatott malária-spórákat elpusztítsa. A mondott módszerekkel eddig lakatlan vidékeket sikerült tökéletesen lakhatóvá tenni.