Tauszk Ferenc dr.: A belgyógyászat alapvonalai (1913)

Fertőző betegségek - I. Heveny-fertőző belső betegségek

52

Malaria.

folyamatok jeleivel találkozunk. A máj ugyancsak megnagyobbodott.

Kórtünetek. A lappangási időszak bizonytalan, néha órákra, máskor hónapokra tehető. A váltóláz fontosabb klinikai féleségei a következők:

I. Egyszerű váltóláz. Febris intermittens. Ennél aránylag rövid ideig tartó lázas időszak láztalannal, bizonyos szabály szerint, váltakozik. A prodromális időszak nem jel- legző, sokszor egészen hiányzik. Kifejezett váltólázas rohamnál három szak különböztethető meg, ú. m.: hideg ségi, forrósági és izzadási. A hidegségi szak többnyire kifejezett rázóhideggel veszi kezdetét, mialatt a bőr hűvös, halavány, az arc néha cyanotikus, de a belső hőmérsék már emelkedést mutat. 114—2 órai tartam után a fázás érzete enyhül és csakhamar forróság érzete lesz állandó. Evvel a forrósági szak veszi kezdetét. A bőr forró, az arc kipirult, a szívműködés fölmagasztalt. A hőmérsék folyton emelkedőiéiben van és e szakban éri el legmagasabb értékét (40—42° C.). Ezen szak tartama átlag 3—5 órára lehető és vége felé a hő fokozatosan csökken. A bőrön jelentkező izzadtsággal a harmadik, az izzadási szak kezdődik, a közérzet javul, a hő a normális alá száll, ami a lázmentes szak (apyrexia) kezdetét jelzi, mely a következő lázrohamig tart. Egy tökéletes lázroham tartama 6—12 óra. Ha ezen szakok egyike vagy másika hiányzik, tökéletlen váltólázról (f. interm. incompleta) szólunk.

Ha a lázrohamok mindennap ismétlődnek, mindennapos a váltóláz (f. interm. quotidiana), ha harmadnaponként negyednapos (f. interm. quartana.) Ha egy napon két lázroham jelentkezik, akkor f. interm. quotidiana duplicata vagy f. interm. tertiana duplicata-ról szólunk. Ha az egyik lázroham előbb köszönt be, mint előző alkalommal, f. interm. anteponens, ha pedig később, f. interm. postponens- nak mondjuk. Midőn egyik lázroham oly hosszú, hogy a következő lázroham kezdetével csaknem összeesik, akkor