Tauszk Ferenc dr.: A belgyógyászat alapvonalai (1913)

Fertőző betegségek - I. Heveny-fertőző belső betegségek

28 Tetanus. Erőltető testi gyakorlatok (háború) után valóságos t. járvá­nyokat láttak, amikor is föltehető, hogy az ellenállásában meggyengült szervezetben egyszerre jutnak kifejlődésre a belehelt csírák. A tetanus bac. az infectio helyén szaporodik el és készíti mérgét, a tetanotoxint, amely fölszivódván kiváltja a der­medés tüneteit. E tünetek a bacillus leves kultúrájának szür- letéből előállított toxinnal az összes állatokon kísérletileg előállíthatok. Legérzékenyebb állatunk a t. malac és az egér, mely utóbbit a szűrt bouillon kultúrának már 2—5 ezred- milligrammja meg tud ölni. A dermedés az injectio helyé­ből indul ki néhány órás incubatio után, fölhalad az idegek mentén a gerincvelőig, majd átterjed a nyúlt agyra. A mérget (Meyer és Ransom) az idegpályák állománya vezeti a központ felé. Kórbonctan. Jelleges bonctani tünete nincs. Leg- állandóbb tünet a központi idegrendszer vérbősége. Kórtünetek. Lappangási időszak tartama bizonytalan: 2—3 naptól 6—8 napig is terjed. Minél rövidebb, annál sú­lyosabb a tetanus: a 2—3 napig lappangott tetanus morta- lilása 80—92°/o, az 5—8 naposé kb. 50%. A bántalom rend­szerint általános rosszulléttel, borzongással, izomfájdalmak­kal veszi kezdetét, mihez csakhamar a rágó izmok görcsös összehúzódása (trismus) társul, mely a tarkó, törzs, vég­tagok izomzatára átterjed. Az egész test görcsös összehúzó­dása alatt a test ívalakban hátra (opisthotonus), mellfelé (emprosthotonus) vagy oldalt (pleurothotonus) hajlik. A görcsök nem állandóak, hanem rövidebb-hosszabb tünetek által félbeszakítottak, de a legkisebb külső behatásokra lé­tesülnek, vagy a már meglévők fokozódnak. A görcsök heves fájdalommal járnak és sokszor igen magas láztól kísértek. A reflexek erősen fokozottak. A bántalom néha csak órákig tart, amidőn a halál hangrésgörcs következté­ben áll be, máskor napokig, amidőn a halál általános ki­merülésnek lehet következménye.

Next

/
Thumbnails
Contents