Tauszk Ferenc dr.: A belgyógyászat alapvonalai (1913)

Fertőző betegségek - I. Heveny-fertőző belső betegségek

6

Typhus abdominalis.

typhusnál a harmadik, súlyosnál a negyedik, a hőmérsék reggel a normalis fokot megközelíti vagy eléri, míg este még elég nagy hőemelkedések vannak jelen. Ha szövődmény nincsen, a beteg 4—8 nap után teljesen láz- talan. Ezen szabályos hőmenettől azonban sokféle eltérés lehetséges.

Az első időszakban a beteg étvágytalan, a szájíz rossz, szomjúság fokozott, főfájásról, szédülésről, fülzúgásról, forróság érzetről panaszkodik, köhög; az erőhanyatlás szembetűnő. Sokszor orrvérzés is jelentkezik. A nyelv vastagfehér lepedékkel bevont, szélein és csúcsán málnapiros. Has puffadt; az ileocoecalis táj nyomásra érzékeny és nyomásnál e helyen sokszor korgás érezhető és hallható. Tüdők fölött mérsékelt hörghurut. A lép megnagyobbodása a hét vége felé rendesen már kimutatható és többnyire ugyanekkor lépnek föl a jellegző roseolák, kendermag-lencsényi, élesen körülírt, nyomásra elhalványuló piros foltok alakjában, melyek főleg a hason, a mellkas alsó részén észlelhetők, de kivételesen a nyakon, végtagokon is előjönnek. Néha papulák alakjában jelentkeznek. Jellegzetes a relativ bradycardia.

A második időszakban észlelhető az úgynevezett typhusos állapot: a beteg teljesen apathicus; passiv hátfekvésben van; az erőbeli hanyatlás még kifejezettebb; néha delirál. Hörghurut fokozódott. Az ajkak pörkkel fedettek; a száraz nyelv kinyujtáskor remeg. Az érlökés szapora, sokszor dicrot. A lép nagyobbodása, úgyszintén a roseolák elterjedése jelentékenyebb A kezdetben észlelhető székrekedést hasmenés váltja föll, napjában 3—10-szer. A székletét borsó- lészerü. Inrángás (subsultus tendinum) észlelhető.

A harmadik időszakban a sensorium tisztul. A meteo- rismus csökken, a lép kisebbedik, a roseolák halványulnak, a nyelv nedvesebb. A vizelet mennyisége nagyobbodik. Székletélek gyérülnek. Ezen időszakban észlelhetők leginkább a szövődmények.

A szövődmények közül kiváltképp fontos a bélvérzés,