Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)
Időrendi tábla. Összeállította dr. vitéz Herczeg Árpád
618 Zachariás) feltalálják az összetett mikroskopot. 1591 Pestis-pandemia. 1595 Beythe András (1564—?) ki- adia a »Fives könüv« c. munkáját Németujvárott. 1597 Tagliacozzi Gáspár (1546— 15991 kiadja Velencében a képlőműtétekről írt munkáját. 1599 Aldrovandi Ulixes (1522— 1605) kiadja nagy állattani művének egy részét. 1600 Gilbert Vilmos (1540—1603) kiadja »De magnete« c. munkáját. 16C2 Senff (Sinapius) Alajos szü- letési jéve. 1603 Az Aceademia dei Lincei-t megalapítják Rómában. 1606 Felfedezik Austráliát. 1608— 1619 II. Mátyás magyar király uralkodott. 1609 Galilei (1564—1642) feltalálja a teleskopot. 1609— 1618 Kepler Jáncs (1571—1630) megállapítja a bolygók mozgási törvényeit. 1614 Santorio Santorio (1561—1636) kiadja az »Ars de statica medicina« c. munkáját. 1619—1637 II. Ferdinánd magyar király uralkodott. 1620 Bacon Ferenc kiadja a »Novum organum scientiarum« c. munkáját. 1622 Aselli Gáspár (1581—1626) leírja a vasa chylifera-t. 1622 Bethlen Gábor megalapítja a nagyenyedi főiskolát. 1624— 1689 Sydenham Tamás élt. 1625— 1695 Aüáczai Cseri János élt. 1628 Harvey Vihnos (1578—1657) leírja a vérkeringést. 1628 —1694 Malpighi Marcello élt. 1632—1723 1632 1635 1635 1637—1657 1637 1637 1638 1638 1640 Leeuwenhoek Antal élt. A jezsuiták behozzák a china- kérget Euróoába. Pá/mmán' Péter megalapítja a róla elnevezett egyetemet Nagyszombatban. Richelieu bíboros megalapítja az Aradémm Frarraise-t. III. Ferdinánd magyar király uralkodott. Descartes René (1596—1650) megteremti az analytikai geometriát. Descartes René kimutatja, hogy a szem alkalmazkodása a szemlencse alakváltozásától ered. Drebbel Kornél tökéletesbíti a hőmérőt. Behozzák Európába a copaiva- balzsamot. körül Juan de Vega újra behozza Európába a china-kérgel. 1640 Severino Marcus Aurelius (1580—1656) érzéstelenséget idéz elő hóval és jéggel. 1641—1707 Id. Rayger Károly élt. 1641 Guericke Ottó (1602—1636) feltalálja a légszivattyút. 1642 Wirsung György (?—1643) felfedezi a hasnyálmirigy kive- zető-csövét. 1642 A piarista-rend letelepedik Magyarországon. 1643 Torricelli Evangelista (1608— 1642) feltalálja a barométert. 1644 Descartes René ismerteti a reflexmozgást. 1645 Londonban megalapítják az ú. n. Invisible College-t, amely 1662 a Royal College of London nevet kapja. 1646—1716 Leibniz Vilmos Gottfried élt. 1647 Pecquet János (1622—1674) felfedezi a ductus thoracicus-t. 1648 Redi Ferenc (1626—1697) cáfolja az öntermődés tanát. 1649—1716 Id. Pápai Páriz Ferenc élt. 1652 Schweinfurtban megalapítják az Academia Naturae Curioso- rumot. 1656 Rolfink Werner (1599—1673) kimutatja, hogy a hályog a szemlencse elhomálvosodása. 1656 Wren, Boyle és Wilkins az első intravénás injectiót alkalmazza. 1657—1705 I. Lipót magyar király uralkodott. 1657 Floefer Farkas (1614—1681?) győri orvos leírja a cretinis- must a »Hercules medicus« c. munkában. 1657 Firenzében megalapítják az Aceademia del Cimento-t. 1657 Kisdi Benedek (1598—1660) főiskolát alapít Kassán. 1658 Kircher Athanasius (1602—- 1680) jezsuita atya contagium animatumnak tulajdonítja a pestist. 1658 Wepfer Jakab János (1620—- 1695) agyvelősérülést állapít meg apoplexiánál. 1653 Swammerdam János (1637— 1680) leírja a vörös vértes- tecskét. 1659—1728 Báró Hellenbach János Gottfried élt. 1660 Ray János (1627—1705) tudományos rendszerbe foglalta a növényeket. 1660 Boyle Róbert (1627—1691) megállapítja, hogy levegő kell az égéshez is és az élethez is. 1660 Schneider Victor Konrád (1614—1680) megállapítja az
