Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)

E. Az újkori orvostudomány

579 kézikönyv eket írt és számos módosítást léptetett életbe szakmáiban. Credé Zsigmona Károly (idősb 1819—1892), a szülészet tanára Lipcsében; két módszere vált híressé, ezek közül az egyik a méhlepény eltávolítására szolgál (1860), a másik a lapisoldat becseppentése az újszülöttek sze­mébe védekezés céljából az anya nemi részeinek révén esetleg beálló kankós fertőzés ellen (1884). Az érdemes német Hegar-családból származó Hegar Alfréd (1830—1910), sok éven át a nőgyógyászat és szülészet ta­nára \olt a breisgaui Freiburgban, sok munkát írt; sok szülészeti és nő- gyógyászati módszer való tőle. A lengyel szakorvosok közül kitűntek: Neugebauer Lajos (1821 — 1890), európai hírű varsói nőgyógyász és szülész, ezeknek a tárgyaknak a ta­nára a Varsói Főiskolán. Rosner Sán­dor (1867 —1930), az alább említendő Rosner Antal fia, a nőgyógyászat és szülészet tanára Krakóban, rendkívül nagyműveltségű és nagytudományú or­vos. Jordan Henrik (1842—1907), a nőgyógyászat és szülészet tanára Kra­kóban, nagy nemzetközi műveltségű férfi, aki főleg a testnevelés terén szerzett magának érdemeket, mint az ifjúsági tornajátékok és szabadgya­korlatok számára szánt ú. n. Jordán­iáié kertek megalapítója. (1) A nemi betegségek tana hosszú ideig igen zavaros volt annak a téves véleménynek a következté­ben, hogy a nemi méreg egyféle. Csak a XIX. században döntötte meg Ri- cord Fülöp (1800 1889), párizsi kór- 1 tanulmánvozta ifj. Lenhossék Mihály bonetani intézetében; 1910-ben orr- és gégegyógyászati klinikát létesítettek számára; halála után a londoni Royal College of Surgeons vásárolta meg Önodinak 140 db. koponya-, fül- és gégepraeparatumát; szakmáját több becses munkával gazdagította. (1) A magyar szülészorvosok és nőgyógyászok közül a már részletesen tár­gyalt Semmelweisen kívül kitűntek: Kézmárszky Tivadar (1843- 1902), aki 1897— 1902 volt a budapesti egyetemen a szülészet és a nőgyógyászat rendes tanára; kiváló tanító és klinikai főnök volt; a szülészet és nőgyógyászat mai rendszeres tanítási módját Kézmárszky vezette be; ő ajánlotta a sublimát injectiókat a gyer­mekágyi láz leküzdésére. Zala György által készített szobrát 1906-ban leplezték le a Kézmárszky tervei szerint épült I. sz. szülészeti és nőgyógyászati klinikán. 1882-ben először megjelent Bábakönyve sok kiadást ért meg. — I auf fér Vilmos (1851—1934), a nőgyógyászat úttörője volt Magyarországon; 1881 —1918 a szülészet és nőgyógyászat rendes tanára volt a budapesti egyetemen; az ő számára létesí­tették (1881) a 11. sz. szülészeti tanszéket, amelyhez tartozó klinikát az o tervei szerint építették fel; kiváló műtő volt, különösen a húgyhólyag-, ureter- és vese­sebészetet mozdította elő; sok kiváló tanítványt nevelt; Tóth Istvánnal (1865— 1935) együtt kiadta A nőgyógyászat kézikönyvét (2 kötet, 1916). Dirner Gusztáv (1855- 1912), aki 1892 óta nőgyógyászati műtéttan magántanára volt, 1898 óta mint a Bábaképző intézet vezetője működött. Bársony János (1860— 1926), Kézmárszky tanársegéde, 1903 -1926 volt a szülészet és nőgyógyászat ren­des tanára a budapesti egyetemen; kiváló tanító tehetség volt. I óth István (1865 -1935), mesterének Tauffer Cí/mosnak utóda volt a budapesti orvostudo­mányi karon; kiváló műtő-szülész és nőorvos; abban, hogy a magyar nőgyó­gyászatnak ma európai híre van, Tóth Istvánnak is nagy szerepe van (Irigyesi). 316. ábra. Esquirol Jean Etienne Dominique (1772— 1840). (Lipcse, Egyetemi Orvostörténelmi Intézet.) 37'

Next

/
Thumbnails
Contents